66188. lajstromszámú szabadalom • Távcsöves irányzókészülék lövegekhez

— 2 — Ezáltal lehetővé válik, hogy az irányzók­vonalnak, a céltávolságnak megfelelő' baj­lást adjunk a lövegcső fuvattengelyéhez képest. Az irányzékvonal említett módon való beállításának leolvasására az (A) reflektortokon elrendezett (a5) távolsági beosztás és a középső (Al) torokrészen ülő (a6) jegy szolgál. Az (A) reflektor­tokban, ismeretes módon, a reflcklortok forgástengelyére merőleges tengely körül forgatható (a7) objeklivreflektor (3. ábra), (fl) fogantyús kerékkel ellátott (F) csavar közvetítésével, mely az (a7) reflektor (a8) foglalatán kiképezett (a9) fogazással kap­csolódik, középállásából mindkét oldal felé, bizonyos szöggel elforgatható. Mint­hogy az irányzékvonal ekkor az emelke­dési sikra merőleges sikban mozog, ezen berendezés lehetővé teszi az esetleg szük­séges oldaleltolódások figyelembevételét A szükséges oldaleltolódás nagysága, az. (a8) foglalaton elrendezett (alO) beosztá­son, az (A) reflektortokon lévő (all) jegy segítségével leolvasható. Hogy miként történik már most a talál­mány tárgyát képező irányzó készülékkel fölszerelt löveg irányítása, az a föntiek alapján minden nehézség nclkül megért­hető és így bővebb magyarázatra nem szorul. Csak azt említjük még meg, hogy -a középső (Al) takrész, mivel a magas­ságirányban csak a lövegcsővel közösen mozoghat, egy közönséges irányzék sze­lencéjének, az (A) reflektorok pedig az ilyen irányzék rúdjának felel meg. Mint a föntiekből kitűnik, a találmány tárgyát képező irányzó készülék lényeges «lőnye az ismeretes irányzó készülékkel szemben abban áll, hogy azon két rész, melyeknek kölcsönös elállításával a cél­távolság beállítása történik, maguk az irányzótávcső részei úgy, hogy külön irányzékrúd, vagy ennek megfelelő külön, beállítható irányzéktartó elrendezése nél­külözhetővé válik. Anélkül, hogy a találmány lényegén valamit is változtatnánk, lehetne az (Al) és (A3) részeket egymással mereven is összekötni úgVj hogy ez esetben csak a reflektort ok volna, az okulárcsövet hordó tokrészhez képest, elforgatható. Termé­szetesen az (A3) tokrészt ekkor, azon célból, hogy az (Al) tokrész a lövegcső minden mozgását követhesse, a (Bl) kar­ral nem mereven, hanem forgathatóan kellene összekötni. A föltüntetett fogana­losítási alaknál választott elrendezés azon­ban azon előnyt nyújtja, hogy az okulá­réba való betekintés a lövegcső minden­emelkedésénél \izszintes irányban történ­hetik. A körültekintő távcső (Al) tokrésze lehetne természetesen, ugyanolyan módon, , mint a közönséges irányzék szelencéje, közvetlenül a csúszópályatartón is elren­dezve és az (A3) okulárcsövet hordó tok­résszel ezen esetben is mereven vagy forgathatóan összekötve. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Távcsöves irányzó készülék lövegek­hez, azáltal jellemezve, hogy azon két rész, melyeknek kölcsönös elforgatá­sával a céltávolság beállítása történik, az (A) retlelitortok és egy fekvő hely­zetben elrendezett körültekintő táv­csőnek evvel forgathatóan összekötött (Al) tokrésze. 2. Az 1. alatt védett irányzó készülék foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy azon (Al) tokrész, melyhez ké­pest az (A) reflektortok elforgatható, a (B) lövegtalpon van elrendezve és a (D) csúszópályalartóval oly módon áll kényszermozgású összeköttetésben, hogy a lövegcső minden, a magas­ságirányban végbemenő mozgását ugyanolyan szögsebességgel és ugyan­olyan értelemben követni kénytelen, míg azon, az okulárcsövet hordó (A3) tokrész, melyhez képest az előbb em­lített (Al) tokrész, az (A) reflektortok forgástengelyével összeeső tengely kö­rül, szabadon forgatható, a magasság­irányban való forgás ellenében rög­zítve van. 3. Az 1. vagy 2. alatt védett irányzó ké-

Next

/
Oldalképek
Tartalom