66158. lajstromszámú szabadalom • Dugattyúrúdvezérmű lövegekhez való változtatható löketű folyadékfékekhez

bekapaszkodása azt idézi elő, hogy az (SÍ csőcsap elforgatásakor, az (Al) csúszótest tengelyirányú eltolódása következik be és pedig olyan mértékben, aminőben az (a2) csapok a (b2) hornyok lejtős részében tovp,mozognak. Ezen eltolódás, a (Dl) keresztfejcsap, a (D2) tolórúd és a (D3) forgattyú közvetítésével, az (E) vezérlőtengelynek és az (El, É2) kényszermozgású kapcsolat folytán, a (B) fékhengernek, illetőleg a (K) dugattyúrúdnak elforgását idézi elő. Amíg az (Al) csúszótest (a2) csapjai a (b2) hornyok egyenesvonalú részében csúsznak, az (Al) csúszótest hosszirányú eltolódása és ennek megfelelően, a folyadékfék löketének megrövidülése természetesen, nem következhetik be. A (b2) hornyok kezdetének egyenesvonalú alakításával tehát meg van adva annak lehetősége, hogy a fékben a löket megrövidülése csak a csőcsapok egy bizonyos mértékű el forgása, illetőleg a lövegcső egy bizonyos mértékű megemelkedése után következzék be. Az 1. és 2. ábrákon világosan látható, hogy a dugattyúrúdvezérmű valamennyi mozgó része, valamint helytálló részeinek bekapaszkodási fölületei teljesen pormentesen vannak elzárva. Az 1—4. ábrákból továbbá kitűnik, hogy a (Cl) csapágyfödél fölnyitása után, a (W) csúszópályatartó, az (Sl) csőcsapon lévő mozgó vezérmúrészekkel és a (B4) tokkal együtt, a lövegtalpból kiemelhető, mikor is a mozgó részeknek a helytálló részekkel való kapcsolódása teljesen változatlanul marad. A (Cl) csőcsapágyfödélbe a (C2) ék van beillesztve és abban, a két (cl) csavar segélyével, eltolhatatlanúl rögzítve. A (C2) ék kívül, (c2) orrot hord, mely a (B4) tok egy kivágásába fekszik be és ezáltal a tokot elforgathatatlanul fogva tartja. A (c2) orr két oldalfölülete úgy van alakítva, hogy a (Cl) csőcsapágyfödél nyitása lehetővé van téve, illetőleg: hogy ha a (W) csúszópályatartót, az (Sl) csőcsappal és a vezérművel együtt, a csőcsapágyba beillesztjük, a födelet elzárhatjuk. Ha egy löveg kipróbálásakor a vezérmű beállításának megváltoztatása látszik szükségesnek, ez a találmány értelmében kívülről másképen állított (c2) orrokkal bíró ékek (7. ábra) beillesztésével eszközölhető (7. ábra). Hogy ekkor a (Cl) csőcsapágyfödelet el lehessen zárni, szükséges, hogy a (B4) vezérműtokot az ék orrának helyzete szerint az óramutató mozgási irányával megegyező vagy azzal ellenkező irányban elforgassuk, hogy a (c2) orr a (B4) tok e célra szolgáló kivágásába beilleszkédhessék. A (B4) tok ezen elforgatása — minthogy ez idő alatt az (81) csőcsap nyugalomban marad — a (b2) hornyoknak az (a2) csúszótestcsapokkal szemben való helyváltoztatását idézi elő és pedig úgy, hogy a magassági irány megadásakor más görbevonalú horonyrészek eszközlik az (Al) csúszótest eltolását és ezzel a (B) fékhenger vagy a (K) dugattyúrúd más értékű elforgását idézik elő. Aszerint, amint a szimmetriasíkból előre vagy hátrafelé eltolt orrú éket használunk, a (K) dugattyúrúd vagy a (B) fékhenger hosszabb vagy rövidebb löketre való beállítása eredményeztetik. A 6. ábrán látható foganatosítási alaknál az (E) vezérlőtengely a (W) csúszópályatartón belül nyugszik és — hasonlóan az előbbi foganatosítási alakhoz — a (D2) kettős forgattyú, a (d2) csapok, a (Dl) tolórúd és ennek (dl) csapjai közvetítésével csuklósan van az (Al) csúszótesttel összekötve. Utóbbi az (Sl) cső csapban hosszirányban eltolható de el nem forgatható. Az (Al) csúszótest végre dobszerűen van kiképezve és köpenyfölületén (fl) csavarmenettel van ellátva. E csavarmenet egy (Bl) üreges henger (gl) anyacsavarmenetével kapcsolódik, mely henger a (b4) fogazat útján a (B4) tokkal, mely a már ismertetett módon a csőcsapágyfödélen van rögzítve, elforgathatatlanul van összekötve. A (B5) födeles csavaranya, mely az (Sl) csőcsap végére van csavarva, a (Bl) üreges henger hosszirányú eltolását meggátolja, mely üreges henger viszont a fölcsavart (B3) födél segélyével a (B4) tokhoz képest eltolhatatlanúl van megerősítve. Az anyacsavarmenettel ellátott (Bl) üreges henger a (B4) tokkal együtt a vezértnű