66135. lajstromszámú szabadalom • Vacuumot létesítő dugattyús szivattyú

A szivattyúnak egyik foganatosítási alakjánál (1. ábra) a szivattyúhengernek -(A) kamrája, alsó végén, az (0) cső útján, azon térrel áll szabad összeköttetésben, amelyben vákuumot kell létesíteni. A szivattyúnak az (A) kamrától a (C) közfal útján elválasziott (B) kamrájában ismert módon kisebb fokú vákuum tartalik fönn. A dugattyúrúdnak vastagabb (D) része elég szorosan jár a (C) közfalnak (E) átvezető nyílásában, azonban a dugattyúrúdnak alsó, vékonyított (F) része maga és az (E) nyílásnak fala között a (G) dugattyú fölött lévő teret és a kisebb fokú vákuum alatt álló (B) kamrát összekötő, gyűrűalakú nyílást hagy szabadon, amikor a dugattyúrúdnak ezen vékonyabb része az (E) átvezető nyílásba jut. A dugattyúrúdnak vékonyított <F) részén a (G) dugattyú eltolhatóan akként van fölszerelve, hogy a dugattyún, a dugattyúrúdnak ezen része mellett, gáz át ne áramolhassék. Amikor a fölfelé járó szivattyú nyomólöketét majdnem befejezte, a dugattyúrúdnak vastagabb része az (E) átvezető nyílásból kijutott úgy, hogy a dugattyú fölött lévő térből a komprimált gáz a kisebb fokú vákuum alatt álló (B) kamrába szabadon átáramlik. A nyomólöketnek hátralévő része alatt a dugattyú eléri a •(C) közfalat, erre szorosan ráfekszik és az •összes fölötte lévő gázt a kisebb fokú vákuum alatt álló (B) kamrába szorítja át. A szivattyú most már szívólöketét kezdi meg, a dugattyú azonban egyideig még löketének fölső végpontjában marad és a dugattyúrúdnak vékonyított (F) része a dugattyúnak furatában mindaddig eltolódik, míg a dugattyúrúdnak vastagabb része az (E) átvezető nyílásba nem került és ezt el nem zárta. Mihelyt ez bekövetkezett, a dugattyú is lefelé mozog, a fölötte lévő térben vákuumot létesít és ezt a teret az (O) vezetékkel köti össze, amikor ennek torkolatát eléri. A szivattyúnak másik foganatosítási .alakjánál a dugattyúnak holt mozgása a kellő pillanatban egy szelepnek nyitását végzi. Ennél a foganatosítási alaknál (2. ábra) a (C) közfalban a kúpos (E) átvezető nyílás van kiképezve, mely a gyűrűalakú (H) szelepnek fészkéül szolgál. Ez a szelep a dugattyúrúdon eltolhatóan és akként van elrendezve, hogy a szelepen, a dugattyúrúd mellett, gáz át nem áramolhatik. A dugattyúrúdnak alsó (F) része vastagabb, mint annak fölső, a (H) szelepben vezetett (D) része és a (G) dugattyúban eltolódhatik. A dugattyúnak holt mozgását az (I) csap határolja, a (H) szelepet pedig a (K.) rúgó terheli, ha annak saját súlya nem elég nagy. A szivattyú ezen foganatosítási alakjának működési módja az első foganatosítási alakéval megegyezik. A fölfelé járó nyomólöketnek végén a dugattyúrúdnak vastagabb (F) része a dugattyúban fölfelé tolódott és a (H) szelepet fölemelte úgy, hogy a (G) dugattyú fölött lévő térből a komprimált gáz a kisebb fokú vákuum alatt álló (B) kamrába kiűzte. Az ezután következő szívólöketnél először is a (H) szelep záródik, miközben a dugattyúrúdnak vastagabb (F) része a dugattyúban eltolódik és a dugattyú csakis akkor kezdi meg lefelé járó szívólöketét, amikor a szelep teljesen eljutott a záróállásába és a káros teret teljesen kitöltötte. Minthogy a (C) közfalig mindig eljut egy kevés kenőolaj, mely az átvezető nyílást elzáró szelepnek mozgása közben a dugattyú fölött lévő térbe és ebből a nagyfokú vákuum alatt álló kamrába jut, a szivattyúnak működési módja lényegesen javítható a szelepnek oly kiképzése által, amelynél annak fölső fölülete, a szelepnek záróállásában, a (C) közfalnak fölső fölületével szinel. Ugyanebből a célbői a dugattyúrúdnak fölső (D) részén fölékelt második (L) dugattyún (1. ábra), mely a szivattyúnak löketénél a (B) kamrában a megkívánt kisebb fcncú vákuumot létesíti, az (M) visszacsapó szelep van alkalmazva, mely a szivattyú, hengernek födelén alkalmazott (N) vissza-