66129. lajstromszámú szabadalom • Berendezés desztillált víz előállítására

- 4 -alsó részén át a (6) kamrába és onnan a (4) hfítöcsövek fölső részén át a (7) kamrába vezettetik. A (7) kamrát a fölhevített tengervíz a (43) vezetéken át hagyja el. A víz nagyobb része a (41) vezetéken át a tengerbe folyik le és csak viszonylag kis része vezettetik a (10) vezetéken át a segédkondenzátorhoz, melyen a (37) vezetéken át az elgőzölögtetőből utána sülyedő vízzel együtt ugyanugy mint a főkondenzátoron átáramlik. Végül a víz megfelelően fölhevített állapotban a (18) vezetéken át az elgőzölögtető gyűrűalakú (19) kamrájába vezettetik és onnan a (21) csöveken át a (22) kamrába kerül, amelyből finoman elosztott sugarak alakjában a (20) elgőzölögtető gőzterébe lép. Itt a víznek viszonylag kis része minden további nélkül gőzzé alakul át, míg annak nagyobb része folyékony állapotban marad, anélkül azonban, hogy az elgőzölögtetőben a vízállást befolyásolná. A fölöslegben bevezetett víz a (36) vezetéken át visszaáramlik és részben a (37) vezetéken át a (10) vezetékbe folyik és ott a főkondenzátort elhagyó vízzel egyesül, mire a segédkondenzátor hűtőcsöveit átáramolva a (18) vezetéken át ismét az elgőzölögtetőhöz vezettetik. A főkondenzátort elhagyó vízből tehát mindig csak annyit kell a (10) vezetéken áta segédkondenzátorhoz vezetni, amennvi szükséges ahhoz, hogy Az elgőzölög tetőben elgőzölögtetett vízmennyiséget pótolja és hogy ezen vízmennyiség elgőzölögtetése okozta sótartalomdúsitást ismét csökkentse. Ez a mennyiség azonban viszonylag csekély, aminek csak annyiban van jelentősége, hogy a főkondenzátort elhagyó hűtővíz levegőt tartalmaz és csekély mennyisége következtében a főkondenzátor légszivattyúját alig észrevehetően terheli. Az elgőzölögtetőből távozó gőzök a (21) csöveket, melyeken a hevített víz halad át, körüláramolják, mimellett gőzszárítás létesül. A gözök azután az elgőzölögtetőből a (25, 26, 26) vezetékeken át a kondenzátor (27) kamrájába jutnak. Hogy a folyadék-részecskék tovaragadását elkerüljük, (24)-nél vagy a (25) vezetékben ismert módon megfelelő vízkiválasztóberendezések lehetnek elrendezve. A (27) kamrából a gőzök a (28) hűtőcsövekbe kérülnek, ahol kondenzáltainak. A kondenzáium a (29) kamrából a (34) ejtőcsövön át a (35) vízszekrénybe vezettetik. A (30) kondenzátorban a (33) vezetéken át légritkítás létesíttetik, mely az (1) főkondenzátor légritkításának felel meg. A (30) kondenzátor esetleg elhagyható, ha az elgőzölögtető gőzterét a főkondenzátorral közvetlen összeköttetésbe hozzuk. Ebben az esetben az elgőzölögtetőt elhagyó gőzök kondenzációja nem a (30) kondenzátorban, hanem a főkondenzátorban történik, ahonnan a desztillált víz a szokott módon elvezethető. Továbbá a fő- és segédkondenzátor szerepe fölcserélhető, azaz a víz először £ segédkondenzátorba és azután a főkondenzátorba folyhat, mimellett természetesen föltételezzük azt, hogy a segédkondenzátor kondenzálóterében nagyobb a vákuum, mint a főkondenzátoréban. Ebben az esetben a kondenzátor (27) kamrája nem a főkondenzátor kondenzálóterével, hanem a segédkondenzátorével kapcsolandó össze. A 4.—8. ábrákon látható kiviteli alak ilyen egyszerűsítést mutat. Ennél a kiviteli alaknál is az elgőzölögtetőbe permetezőfölületek vannak beépítve, melyek mentén a forró vízszállító, berendezés által bevezetett víz lecsepeg. Ezáltal azt az előnyt érjük el, hogy a víz elgőzölögtetéséhez nagyon nagy fölületek állanak rendelkezésre, miáltal a gőzsebesség kor-1 látoztatik és a gőz nedvessége is megfelelően csökkenttetik. A sós vízrészecskék tovaragadását ezen kiviteli alaknál elkerüljük úgy, hogy az elgőzölögtető sómentes kondenzátumot szállít. Hogy a sós vízrészecskék tovaragadását még tökéletesebb módon meggátoljuk, a harmadik kiviteli alaknál több elgőzólögtetőtér oly módon van egymásután kapcsolva, hogy a víz elgőzölögtetési hő-