66118. lajstromszámú szabadalom • Sebességmérő (Haushälter-féle rendszer)

ján van összekötve. A súly egész hosszára kiterjedő fogazással van ellátva, mely a kerületen egy, vagy a mint ez a rajzon föltüntetett foganatosítási példánál látható, két egymással sugárirányban szemben fekvő helyen kis útdarabnak megfelelően meg van szakítva (4. ábra). Ezen megszakított fogazás segítségével a (7) fogaskerék, melynek tengelyén a (9) csigakerék van elrendezve, mely a jármű hajtóművének valamelyik része által forgásba hozott (11) tengelyen alkalmazott (10) csigába kapaszkodik (3. ábra), időnként bekapooltatik. A súly fölső szélén a (12) peremmel van ellátva, melyre a (14) fogasrúd (13) görgője támaszkodik (3. ábra), mely fogasrúd a (16) lemez (15) hasitékában van vezetve. A (14) fogasrúdba a kétkarú emelő gyanánt kiképezett és a (18) beosztásos lap előtt mozgó (19) matató (17) fogas szektora kapaszkodik. A' (20) spirális rúgó a mutatót állandóan nullahelyzetébe és ezáltal a (13) görgőt az (5) súly peremére törekszik szorítani. A (14) fogasrúddal második (21) fogasrúd van összekötve (2. ábra), melybe több (22) kilincs kapaszkodik. Ezen kilincsek kétkarú emelőt képeznek, melynek szabad (23) karja derékszögben meg van hajlítva és (24) orrával (3. és 6. ábra) a (25) rúgó hatása alatt a (4) tengelyen ülő (26) koronghoz támaszkodik (6. ábra), minek folytán a kilincsek a fogasrúddal kapcsolatban tartatnak. A korong két, sugárirányhan szemben fekvő (27) kivágással bír, melyek útján a (22) kilincsek a (21) fogasrúddal egy pillanatra kapcsolaton kívül jutnak. Az (5) fogazott henger második, fölötte elrendezett, ugyancsak fogazott (28) hengerrel van összekötve, mely az előbbivel együtt az eső súlyt képezi. A (28) henger fogazása a kerületen szintén két, sugárirányban szemben fekvő helyen meg van szakítva (4. ábra). A két henger fogaktól mentes helyei egymáshoz képest kissé eltoltan vannak elrendezve úgy, hogy a vízszintes vetületben mindegyik henger fogaktól mentes helye a másik henger foghézagával részben összeesik (4. ábra). A (28) henger fogazásába a (29) kilincskerék kapaszkodik, mely az 1. ábrán látható nyíl irányában forgatható, az ellenkező forgásirányban azonban el van reteszelve. Az elreteszelés a rajzon látható foganatosítási példa szerint ismert súrlódási kapcsolás segítségével eszközöltetik, mely kapcsolás abban áll, hogy helytálló (30) korongon (5. ábra) a (29) fogaskoszorú forgathatóan van elrendezve, mely koszorú és a korong között két, sugárirányban szemben fekvő, ékalakú (31) hasíték van alkalmazva. Ezen hasítékokba golyók vagy (32) görgők vannak behelyezve, melyeket a (33) rugók a hasítékok szűkebb része fölá nyomnak. Ezen (32) görgők a (29) fogaskoszorúnak a nyíl irányában való forgatása alkalmával a (21) hasítékok tágabb részébe vi> tétnek és ezáltal a fogaskoszorú szabad forgatását engedik meg, míg a koszorúnak a másik irányban való megkísérelt forgatása alkalmával a koszorú és a korong közé szorúlnak és ennek folytán a fogaskoszorút rögzítik. A fogaskoszorú, illetve a (29) kilincskerék a vízszintes síkban ide-oda lenghető (34) karon van ágyazva, melynek (35.) tengelye köré a (36) rúgó van körülcsavarva, mely a (34) kart (29) kilincskerekével a fogazott (28) hengerhez nyomja. A készülék működési módja a következő : Az óramű által előidézett forgatása alkalmával az (5, 28) eső súly (l.,2. és 3. ábra) bizonyos időközökben a (7) fogaskerékkel hozatik bizonyos időn át kapcsolatba, miáltal a 3Úly bizonyos magasságra fölemeltetik. Miután az esősúly emelési magassága a mozgató tengely sebességével közvetlenül arányos, az esősúly által magával vitt (19) mutató a mérési idő alatt a jármű által elért sebességnek megfelelő állásba fog a mutatólapon elmozgattatni, mely állásban a mutatót a (21) fogasrúdba kapcsolódó (29) kilincsek rögzítik. Ha a (7) fogaskerék és az (5) esősúly között lévő kapcsolás megszűnt, a (29) ki-lincskerék a fölső (28) hengerrel még kapcsolatban van és egyelőre a súlynak a leesését megakadályozza. Ezen idő alatt a (23) kilincsemelőn levő (24) orr a (26) korong egyik (27) kivágásába lép és a (2Í)