66108. lajstromszámú szabadalom • Elektromos fényívkemence
— 2 -többé-kevésbé körülményes falazat építésének szükségességét oly nyílásoknál, melyek ajkon át való kiöntéshez szükségesek. Finomítási célokat szolgáló nagyon nagy kemencék, melyeknél tehát salakcserére kell tekintettel lennünk, úgy képezendők ki, hogy a salak kényelmesen eltávolítható legyen anélkül, hogy a falazat, melyet az uralkodó magas hőmérséklet különben is erősen igénybe vesz, túlerős billenés következtében még fokozottabb igénybevételt szenvedne. A kemencének a találmány értelmében való legcélszerűbb elrendezésénél a kemence egyik vége a másikhoz viszonyítva emelhető, illetve sülyeszthető. A fürdő fölületének magassági helyzete tehát a nyílásokhoz viszonyítva a kemence végein változtatható és a salakburkolat a nyílásokon át minden nehézség nélkül lekaparható. Ezek a nyílások egyszersmind az acélfiirdő részleges leöntését is lehetővé teszik anélkül, hogy a kemencét túlerősen kellene billenteni. A kemence egyik végének emelése vagy sülyesztése tetszőleges módon pl. nyomás alatt álló vízzel, motorokkal hajtott csavarokkal vagy más emelőberendezésekkel létesíthető. A berendezés adott esetben olymódon lehet kiképezve, hogy a kemence egyik hosszoldala a másikhoz viszonyítva emelhető és sülyeszthető, melyesetben a salak a hosszoldal mentén lévő nyílásokon távolíttatik el. A kemence keresztmetszetét kör, elipszis, derékszögű négyszög vagy egyenes és görbe darabokból összeállított zárt vonal határolhatja. Hogy a kemencét bázikus salakhoz is használhassuk, minden körülmények között legalább a salak vonalig bázikus béléssel kell burkolva lennie. Ha fényívvel előállítható magas hőmérsékleten akarunk dolgozni, a kemence fölső részében a falazatnak bázikus építőanyagból, legcélszerűbben magnézittég'ákból kell állnia. Mivel ezek a téglák ha nincsenek gondosan égetve, összehúzódnak, miért is amennyire csak lehet, a kemencének hengeralakot adunk. Ezen keresztmetszetalaknak számos előnye van. Nem kell többféle j téglaalak, hanem a kemencét egyetlen fajta | ék- vagy ívtéglával lehet falazni, mely úgy kisebb, mint nagyobb adagolású kemencéknél alkalmazható. A hengeralak továbbá nagy mechanikus szilárdságot biztosít, ami az elektromos kemencékben uralkodó magas hőmérséklet szempontjából bír különös jelentőséggel. A melegkisugárzás is csökken, mivel a hengeres köpenyfölület a kemence tartalmához viszonyítva kicsiny. Több elektrodaesoportnak a kemencében való elrendezése által az energiát az ömlesztőtérben egyenletesen osztjuk el és elkerüljük azt, hogy a melegfejlődés kevés pontban összpontosuljon és ott oly magas hőmérséklet keletkezzék, hogy ezeken a helyeken vagy közelükben a falazat rongálódjék. A középhőmérséklet tehát az ilyen kemencékben lényegesen magasabb értékben tartható, mint más rendszerű, különösen savanyú boltozatú és kevés függélyes elektródával fölszerelt kemencéknél. A magas középhőmérséklet nagy teljesítőképességet biztosít és ezenkívül elkerülhetetlen előföltétele bizonyos vegyi reakcióknak, melyek a finomítást előnyösen befolyásolják. A mellékelt rajz a találmány tárgyának példaképen vett kiviteli alakjait mutatja. Az 1. ábrán egy részekre osztott kemence oldalnézete, a 2. ábra az 1. ábra x—x vonala mentén vett függélyes keresztmetszete. A kemence négy elektrodacsoporttal van ellátva, melyek mindegyike két (1) oldalelektrodából és egy függélyes (2) elektródából áll. A kemence hengeralakú. A (3) sík végeken adagolásra a (4) nyílás, a salak eltávolítására az (5) nyílás van elrendezve. A vasfürdő a végeken lévő (7) lyukakon át üríttetik ki. Hogy a salakot a kemence végeken lévő nyílások alsó szélével egy magasságba hozhassuk, a kemence az egyik kemencevég közelében lévő, a hossztengelyre merőleges (8) tengely körül billenthető. A kemence másik vége pl. a (9) csavar segélyével emelh"tő és sülyeszthető. Az elektródák, ismert módon bűtóberendej zésekkel vannak ellátva és minden egyes | elektróda egy közös (10) pont felé hossz«