66108. lajstromszámú szabadalom • Elektromos fényívkemence

— 2 -többé-kevésbé körülményes falazat építé­sének szükségességét oly nyílásoknál, me­lyek ajkon át való kiöntéshez szükségesek. Finomítási célokat szolgáló nagyon nagy kemencék, melyeknél tehát salakcserére kell tekintettel lennünk, úgy képezendők ki, hogy a salak kényelmesen eltávolítható legyen anélkül, hogy a falazat, melyet az uralkodó magas hőmérséklet különben is erősen igénybe vesz, túlerős billenés következtében még fokozottabb igénybevételt szenvedne. A kemencének a találmány értelmében való legcélszerűbb elrendezésénél a ke­mence egyik vége a másikhoz viszonyítva emelhető, illetve sülyeszthető. A fürdő fölü­letének magassági helyzete tehát a nyílá­sokhoz viszonyítva a kemence végein vál­toztatható és a salakburkolat a nyílásokon át minden nehézség nélkül lekaparható. Ezek a nyílások egyszersmind az acélfiirdő részleges leöntését is lehetővé teszik anél­kül, hogy a kemencét túlerősen kellene billenteni. A kemence egyik végének eme­lése vagy sülyesztése tetszőleges módon pl. nyomás alatt álló vízzel, motorokkal hajtott csavarokkal vagy más emelőberen­dezésekkel létesíthető. A berendezés adott esetben olymódon lehet kiképezve, hogy a kemence egyik hosszoldala a másikhoz vi­szonyítva emelhető és sülyeszthető, mely­esetben a salak a hosszoldal mentén lévő nyílásokon távolíttatik el. A kemence ke­resztmetszetét kör, elipszis, derékszögű négyszög vagy egyenes és görbe darabok­ból összeállított zárt vonal határolhatja. Hogy a kemencét bázikus salakhoz is használ­hassuk, minden körülmények között leg­alább a salak vonalig bázikus béléssel kell burkolva lennie. Ha fényívvel előállítható magas hőmérsék­leten akarunk dolgozni, a kemence fölső részében a falazatnak bázikus építőanyag­ból, legcélszerűbben magnézittég'ákból kell állnia. Mivel ezek a téglák ha nincsenek gondosan égetve, összehúzódnak, miért is amennyire csak lehet, a kemencének hen­geralakot adunk. Ezen keresztmetszetalak­nak számos előnye van. Nem kell többféle j téglaalak, hanem a kemencét egyetlen fajta | ék- vagy ívtéglával lehet falazni, mely úgy kisebb, mint nagyobb adagolású kemencék­nél alkalmazható. A hengeralak továbbá nagy mechanikus szilárdságot biztosít, ami az elektromos kemencékben uralkodó ma­gas hőmérséklet szempontjából bír különös jelentőséggel. A melegkisugárzás is csök­ken, mivel a hengeres köpenyfölület a ke­mence tartalmához viszonyítva kicsiny. Több elektrodaesoportnak a kemencében való elrendezése által az energiát az öm­lesztőtérben egyenletesen osztjuk el és el­kerüljük azt, hogy a melegfejlődés kevés pontban összpontosuljon és ott oly magas hőmérséklet keletkezzék, hogy ezeken a helyeken vagy közelükben a falazat ron­gálódjék. A középhőmérséklet tehát az ilyen kemencékben lényegesen magasabb érték­ben tartható, mint más rendszerű, különö­sen savanyú boltozatú és kevés függélyes elektródával fölszerelt kemencéknél. A magas középhőmérséklet nagy telje­sítőképességet biztosít és ezenkívül elkerül­hetetlen előföltétele bizonyos vegyi reakciók­nak, melyek a finomítást előnyösen befolyá­solják. A mellékelt rajz a találmány tárgyának példaképen vett kiviteli alakjait mutatja. Az 1. ábrán egy részekre osztott kemence oldalnézete, a 2. ábra az 1. ábra x—x vonala mentén vett függélyes keresztmetszete. A kemence négy elektrodacsoporttal van ellátva, melyek mindegyike két (1) oldal­elektrodából és egy függélyes (2) elektródá­ból áll. A kemence hengeralakú. A (3) sík végeken adagolásra a (4) nyílás, a salak eltávolítására az (5) nyílás van elrendezve. A vasfürdő a végeken lévő (7) lyukakon át üríttetik ki. Hogy a salakot a kemence végeken lévő nyílások alsó szélével egy magasságba hozhassuk, a kemence az egyik kemencevég közelében lévő, a hosszten­gelyre merőleges (8) tengely körül billent­hető. A kemence másik vége pl. a (9) csa­var segélyével emelh"tő és sülyeszthető. Az elektródák, ismert módon bűtóberende­j zésekkel vannak ellátva és minden egyes | elektróda egy közös (10) pont felé hossz­«

Next

/
Oldalképek
Tartalom