66056. lajstromszámú szabadalom • Automatikus egyensúlyozókészülék

-szerint vagy az egyik vagy a másik dörzssin által eltolatik. A tolószerkezetnél (Fig. 27, 28) is a kapcsolószervek fele, p. o. (40) az egyik és (41) a másik dörzsrúddal köthető össze. Ugy egy (33) Fig. 25, 26), valamint mindkét (21, 22) Fig. 23 (23, 24) Fig. 24 fölső egyensúlyozó légcsavar fölfelé ható csavarok gyanánt p. o. (9) Fig. 19 is használatba léphet. A Fig. 29. szerint a járómű egy motorikus erő (12, 13) által hajtott forgótengely (2) hosszában föl és alá menő egyensúlyozó légcsavar (1) segítségével a hosszirányban egyensúlyba helyeztetik. Ezen csavar önzárókészülékkel (3, 4) minden helyzetben rögzíttetik. A hüvelykarikával (14) összekötött fogasrúd (6) a csigakerékkel (4) összekötött fogaskerék (5) által mozgattatik. Ezen csavar kiegyensúlyozása a működési kar változása által történik; e csavar egyszersmint propellerként is működhet. A Fig. 30 a Fig. 29-nek csavarát (1) csupán fölfelé hatóan mutatja. A Fig. 31 két ellenkező irányban forgó egyensúlyozó és egyszersmind emelő légcsavart mutat. A Fig. 29—31-ben a hasonértékű részek liasonlóan vannak jelezve. A Fig. 32-ben a két emelő légcsavar nem csak hatókarjainak változtatása által hat •egyensúlyozólag, hanem még forgógyorsaságuk változtatása következtében is. A fogasrúd (6) a (1, l1

) légcsavaroknak hossz-, ill. harántirányban való eltolódását hozza létre <(úgy, mint Fig. 31-ben). Ezen csavarok egyúttal a (15, 16) hengerek és a (2, 21

) forgótengelyek által változékony forgómozgásba hozattatnak. A Fig. 33 szerint csupán egy emelő légcsavar működik egyensúlyozólag a hatókarjának és forgógyorsaságának változásai segítségével. A kettős (28) kúp a (30) szíj eltolódásakor a változékony forgógyorsaságát az (1 csavarra viszi át. A Fig. 32 és 33-ban a hengerek és szíjak helyett dörzskerekek is (Fig. 10, 26) használhatók. Villamos, folyékony vagy gáznemű közegek alkalmazásánál az elektromotorokkal, turbinákkal, stb.-vel ellátott egyensúlyozó csavarokat a Fig. 32, 33-ban (6)-tal összekötve gondoljuk továbbá (48)-at ós (51) (Fig-16, 17) (6) rúddal (Fig. 32), végül (49)-et és (52)-t (Fig. 16, 17) (8)-cal (Fig. 32). Fig. 33 szerint a (6) rúddal összekötött kapcsolószervnek csak egy reosztátja, illetőleg csak egy hossznyílása volna hasonló (43) Fig. 16, 17-hez, de ennek olykép kellenne alkotva lennie, hogy a vezető-, ill. átbocsátóképessége a közepétől mind két vége felé növekszik. A Fig 31, 32, 33-ban az emelőcsavarok így is elrendezhetők, hogy propellerként működjenek (Fig. 29, 21). A Fig. 29—33-ban a hasonnemű részek hasonlóan vannak jelezve. A Fig. 34 szerint a (2) emelőcsavar (lásd még Fig. 2) hatókarjainak a hossz- és harántirányban való egyidejű változásai következtében e két irányban egyensúlyozólag hat. A hosszeltolódás (6) által történik (3) és (4) segítségével, a haránteltolódás (30) által (29, 31

) és (41

) közvetítésével. (41

) a (28) forgótengelven lazán van elhelyezve. (19, 20) (lásd Fig. 1 is) a tolórudak a hossz- és haránteltolódás részére. A Fig. 34-ben a részek (1—6, 8, 15, 16, 19) úgy vannak jelezve mint a Fig. 29-ben. A Fig. 34 csavarainak (1, 2) hatása forgógyorsaságainak egyidejű változtatásaival lényegesen fokozható. Ez esetben — villamos, folyékony vagy gáznemű közegek alkalmazásánál — az egyensúlyozó csavarokat közvetlenül a (30) fogasrúd (Fig. 34) végein helyezzük el; továbbá (43) (Fig. 16, 17) az állványra (27, 44) (Fig. 16, 17) (8)-ra (Fig. 34, 48, 51) (Fig. 16, 17) (30)-ra (Fig. 34) és (49, 52) (Fig. 16, 17) (27)-re (Fig. 34) elhelyezendők. De a (6) (Fig. 29-34,) (30) (Fig. 34) fogasrúdnak és evvel, együtt az ezen Fig.-kon lévő egyensúlyozó csavaroknak eltolódása akkép is