66046. lajstromszámú szabadalom • Töltőirón eltolható irónbetéttel
fékeződarab alsó (g) hornyába az (f) kiugrások beleugranak. Nagyobb mértékben az íróból, illetve a (b) tartórósz és (d) tolóka vissza nem tolható. Ebből világos, hogy az (e) nyomódarabnak újbóli lefelémozgásakor az íróbél ismét a pontozottan föltüntetett fi) hosszal fog a töltőirónból előbújni. Természetesen célszerű, ha a (b) béltartó mindkét végén föl van hasítva, miáltal utóbbi az (a) tartórészhez is hozzásimul és abban fékező hatás mellett előre és hátra mozgatható, egyidejűleg pedig a béltartó az iróbelet feszesen és fékező hatással fogja körül. A 2. ábrán metszetben föltüntetett kiviteli alak előbbitől csakis abban különbözik, hogy a (d) íróbéltolókán ff') vastagodás van, melyet az íróhelyzetben (f) rúgó tart meg, miáltal az íróbél önkéntelen visszaesúszása megakadályoztatik. A korlátolt mozgású íróbéltolóka nyomórészével ahelyett, hogy az iróbéllel ellentétes oldalon volna, vagy pedig ezen részén való elrendezése mellett, tetszőleges más helyen oldalt is lehet a tartón kiképezve, miként ezt a metszetben föltüntetett 3. ábra szerinti kiviteli alak mutatja. Ezen kiviteli alaknál a (k) íróbéltolókát fölsőd részén a rugalmas (m, n) részek tartják meg, fékező hatásuk folytán, egyébként pedig ezen kiviteti alak a már ismerteiteknek felel meg. A 4. ábrán részben metszetben föltüntetett kiviteli alak, oly szerkezetet mutat, melynél a (4) íróbéltolóka meg van szakítva, és megszakítási helye között pld. íróbelek fölvételére szolgáló (8) tartály van elrendezve. Ezáltal a (3) íróbéltartóra közvetett hatás lép föl. Az íróbéltolókának fölső része oldalirányban rugalmas és (6) teknőszerű kidudorodásokkal van ellátva, melyek az (5) tartóban elrendezett keresztirányú (7) pecek körül nyúlnak úgy, hogy az eltolás itt is ugrásszerűen történik. A keresztirányú pecek előnyösen ellátható forgatható kis görgővel, vagy pedig rövid kis csődarabbal, azon célból, hogy a tolókának ezen ugrásszerű mozgása gördülő súrlódással és ennek következtében igen hirtelenül történjék. Ezen javított berendezésen kívül az (5) tokban levő (4) tolókát a (7) pecek korlátozza mozgásaiban, míg a (3) béltartó 1—3. ábrákhoz azonos módon az (5) tartóban eltolhatóan, illetve elmozgathatóan van elrendezve. 5. ábrán látható a töltőirónnak további kiviteli alakja, melynek lényege, hogy az íróbéltolóka (b) orrával kinyúlik a (c) béltartónak hosszrésén át miáltal semminemű belső megerősítésre szükség nincsen. A (b) tolókát a (d) tartó belsejében visszahajtott (f) része tartja meg fékező hatással; a tolóka tehát a tartóból teljesen kinyúlhatik, azonban (b) orrának alkalmazása folytán sohasem tolható túlságos mértékben vissza, mivel ebben a (d) tartónak neki ütköző orr gátat vet. A 6. ábra szerinti kiviteli alaknál az (e) iróból szögletes keresztmetszetű ós egy, vagy több (el) éle a (e) béltartó (e2) hasítékába nyúlik bele. Ezáltal az iróbél, ha szabad vége ferdén elkopott, el nem fordulhat akkor, ha ferde hegyével akarunk írni, mivel a bél élei, melyek a béltartó résébe belenyúlnak, a bél elfordulását megakadályozzák. Kerek belek tudvalevőleg írás közben elfordulhatnak, mely körülmény zavarólag hat. A 7. ábrán föltüntetett és oldalirányban rugalmas (f) szárával fékezetten ágyazott íróbéltolóka orrával (m) hullámos fémbetétbe nyúlik be, mely az íróbéltolóka betolásakor a (d) tartónak egy oldalrésébe egyidejűleg betolatik. Ezen hullámos (m) betétbec, mely célszerűen vékony fémlemezből készült, az íróbéltolóka csak rövid darabbal mozoghat fel- és alá, mely mozgás a kis (m) fémbetétben kiképezett hullámok folytán ugrásszerűen történik; ezen hullámok egyidejűleg megakadályozzák az íróbélnek túlkönnyű visszatolását írásközben, vagy pedig kitolódását a zsebben való hordáskor. Egyébként ezen kiviteli alak is két egymásba eltolható (c, d) tartórészből áll. A 8. ábra szerinti kiviteli alaknál a (4) tolókát és (2) belet az (5) tartóban ismert módon elrendezett (10) nyomórúgó tolja el.
