66021. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tégla, műkövek, ércek és hasonló anyagok szárítására

lege a formaanyagokhoz fölfelé áramlik, illetve vezettetik. A találmány előnye más szárítóberendezésekkel szemben abban áll, hogy a szárító levegő fokozatosan vezethető be és a forró füstgázok a szárítandó anyagot nem érintik azonnal, hanem a formaanyagok lassanként -egymásután vagy közvetlenül levegővel, forró levegővel, füstgázokkal, avagy teljesen vagy részben közvetve füstgázokkal kezeltetnek. Az új eljárás a formaanyagoknak gyorsabb szárítását és kevésbbé káros igénybevételét is teszi lehetővé. Mellékelt rajzon az eljárás foganatosítására szolgáló berendezés példaképen van | föltüntetve: I. ábra a szárítóberendezés metszete, a II. ábrának A—B vonala szerint, a II. ábra metszet a III. ábrának C—D vonala szerint és a III. ábra metszet a II. ábrának E—F •vonala szerint. A körkemencéből, gőzkazánból, hőgépekböl vagy egyéb tüzelőberendezésekből jövő füst- vagy fütőgázok az (a) vagy (al) •csatornákon át a (b, bl) elosztócsatornákba vezettetnek. A (d) szelepekkel ellátott (b) elosztócsatornákba a füstgázokat az (a, a) csatornák, az (e) szelepekkel ellátott (b') elosztócsatornákba pedig a nagy hőfokú levegőt az (al) csatornák vezetik. A csoportos elosztócsatornák szárítócsatornák előtt iiarántirányban húzódnak, melyeknek feneke .alatt egy-egy, a szárítótérbe vezető és (gl) nyílásokkal ellátott (g) csatorna húzódik. Minden egyes (g) csatorna a (b, bl) elosztó -csatornáig meg van hosszabbítva. A föltüntetett foganatosítási alaknál négy-négy {I—IV) szárító csatorna egy kamaracsoporttá van összefoglalva, minek folytán mindegyik kamaracsoport négy különálló (g) csatorna útján a (b, bl) csatornákkal áll összeköttetésben. A (g) csatornákat a (k) tolattyúkkal szabályozzuk. Friss levegő bevezetésére a szárítóberendezésen kívül a (g) csatorna tetején kiképezett egy vagy több (n) nyílás szolgál. Ezen nyílások az <(nl) zárószerkezetekkel elzárhatók. Aszerint, amint az illető kamara, vagy kamaracsoport íorró levegővel vagy füstgázakkal kezelendő nyitjuk meg a füstgázok számára szolgáló (d) szelepeket, vagy a forró levegő számára szolgáló (e) szelepeket teljesen vagy részben. Ha a (d) és (e) szelepek zárva vannak, akkor az (n) nyílásokon át a kamrákba légköri levegőt bocsáthatunk. A távozó .gázok a kamarákat a három fölső (t) csatornákon hagyják el, melyek a közös (v) torokba vezetnek, melybe az (u) ventilátor szívócsöve torkol. A szárítás tehát akképen történhetik, hogy az egyik napon az (I) kamaracsoportba mind a négy csatornán csakis légköri levegővel szárítunk, a (II) csoportban mind a négy csatornában csakis forró levegőt és a (III) csoportban mind a négy csatornában füstgázokat alkalmazunk. A (IV) kamaracsoportban lévő formaanyagok teljesen megszáradtak és eltávolíttatnak. Kiürítés után a csoportot ismét új formaanyaggal töltjük meg. Az új berendezéssel természetesen abjrnn a helyzetben vagyunk, hogy a szárítás idejét a szükség szerint meghosszabbíthatjuk, vagyis hosszabb időn át levegővel és rövidebb ideig forró levegővel és füstgázakkal száríthatunk vagy megfordítva. A (b, bl) elosztócsatornákhoz a füstgá- • zakkal és a nagy hőfokú levegőt vezető (a), illetőleg (al) csatornák, azonkívül a (c, cl) tolattyúk segélyével is szabályozhatók. Ha a füstgázakat közvetve akarjuk hasznosítani, akkor a (d) szelepeket, melyek a füstgáznak a (g) csatornákba való beáramlását szabályozzák, zárjuk, a (w) csatorna (v) szelepét ellenben nyitjuk. Ekkor a füstgázok ventilátor által hajtatva, az (x) csatornákba nyomulnak, ezeken átvonulnak, melegüket az (y) vaslemezek útján a kövekkel megtöltött csatornáknak leadják és az (°) gyűjtőcsatornán távoznak, mely a (p) tolattyúk, vagy (r) szelepek segélyével szabályozható, a (v) torokba és innen a ventilátorba. Ezen utóbbi módszer az elsővel is egyesíthető, amikor is a (d), illetve (e) szelepek megfelelően nyitva maradnak.