66015. lajstromszámú szabadalom • Eljárás különösen fűtőtestek számára való önthető kerámiai masszák előállítására
— 2 venni és a masszának szárításnál és égetésnél kell zsugorodnia, hogy az alakot lehetőleg pontosan megtartsa, minthogy a fűtőtestnek egymásmelleit párhuzamosan elrendezett elemeinél mindennemű vetődés vagy más efféle föltűnő. A masszának könnyen önthetőnek is kell lennie és a szemnek kellemes színnel is kell bírnia. A gyakorlatban kitűnt, hogy az előzőkben említett tulajdonságok a jelenleg használatos kerámiai masszáknál együttesen nem lelhetők föl. A porcellán a szükséges nagyságban gyárilag egyáltalán nem, vagy csak nagyon bizonytalanul állítható elő. A nagy ellenállás, valamint csekély és egyenletes zsugorodás követelményeinek csak a chamotte tesz eleget, mimellett azonban ez az anyag sem sima fölületet nem ad, sem pedig a mázat nem veszi föl. A chamotte továbbá túlságosan porozus is. Ezen tulajdoságokat csak a kőedény-áruk mutatják, amelyeknek anyaga porozus és a mázat jól veszi föl. Ez irányú kísérletek azt mutatták, hogy összes tulajdonságok csak nehezen egyesíthetők egy masszába, minthogy a nagy ellentállóképesség eléréséré bizonyos mérvű porozítás szükséges, amely viszont a sima fölület szempontjából, valamint tekintettel "a belőle készült tárgyaknak gőz vagy vízfütési elemek gyanánt való alkalmazására, kedvezőtlen. Ennélfogva oly kerámiai maszszát kell előállítani, amely porozus ugyan, pórusai azonban oly kicsinyek, hogy porozításának dacára ellentállóképessége, sima fölülete, ill. a mázfölvc vőképessóge és vízvagy gőzvezetésére való alkalmassága egyenlő mérvben kielégítő. Nagy ellentállóképesség eléréséhez szükséges, hogy a massza nagy agyagföld (Ala 08 ) tartalommal bírjon, ennélfogva a találmánybeli eljárás szerint készült massza magasabb ágyagföld-taitalómmal bír, mint az összes eddig használt masszák. A sima fölület és gőz- vagy vízvezetésére való alkalmasság eléréséhez'finom szemcsés szerkezet szükséges. Kitűnt, hogy nátrium- és káliumvegyületek, mint amilyenek, pl. kőzettörmelék gyanánt a nyersanyagban előfordulnak, tisztátalanságok, magnézia, vas, mész vagy más efféle ömlesztőszerek az ellenállóképességet károsan befolyásolják. Ezen hozzákeverődéseket tehát a nyersanyagokban lehetőleg kerülni kell. A találmány szerint a föladatot, amely az összes követelményeket kielégítő kerámiai anyag előállításában van, olykép oldjuk meg, hogy egy erősen agyagföld-tartalmú masszához alkalmas soványítóanyagot adagolunk. Az eddigi masszáknál soványítóanyag gyanánt kvarc és az ömlesztőszerek, pl. földpát, kréta és más efféle használtatnak. Ez utóbbiak nem jöhetnek tekintetbe. Kvarccal való soványítás azonban szintén nem vihető keresztül, minthogy a finoman elosztott kvarc nem porozus, hanem tömör massza-alkatrészt szolgáltat és amely többékevésbé hajlandóságot is mutat a nyersanyagoknak a teljesen soha el nem kerülhető káliumvegyületeivel ömleszthető vegyületeket képezni, amelyek a fűtőtestek előállításához használt nyersanyagok porozítását csökkentik és ezáltal a radiátormasszáknál föltétlenül szükséges egyenletes porozítást károsan befolyásolják. A rendelkezésre álló nyersanyagok nem teszik lehetővé egy kvarcmentes massza előállítását, azonban a nyersanyagokban tartalmazott kvarcmennyiségen fölül mindennemű kvarcadagot el kell kerülni. Tiszta chamottet is csak korlátozva kell alkalmazni, mert használhatósága azáltal van határolva, hogy nagy chamotte-tartalommal biró masszák nehezen önthetők és kellemes színárnyalatot csak nehezen vesznek föl. A találmány szerint már most önthető kerámiai masszát azáltal állítunk elő, hogy a nagy agyagföld-tartalommal biró maszszáknak megfelelő soványítószer hozzáadagolása által olykép adunk lehetőleg egyenletes és csekély porozitást, hogy soványítószer gyanánt porozus vagy porozussá égő vagy pedig az elégésnél pórusokat hátrahagyó anyagokat alkalmazzunk. Különösen alkalmasnak mutatkozott oly soványítószer, amely felében chamotteból és felében sovány kaolinból vagy sovány agyagból, pl.
