66012. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gépek vezérlésére

4 — egyenlő tömegfólyadékot, változó fordulatszámnál tehát változó folyadéktömeget fogad be. Amíg az egyik szivattyú által szállított és a másik által átvett folyadékmenynyiségre egymással megegyezik, a kettő közé beiktatott harmadik (1) vezérlőszivattyú nyugalomban marad; mihelyt azonban az említett két folyadékmennyiség egymással nem egyezik, az (1) szivattyú az egyik vagy a másik értelemben forgásnak indul és az (8) gyorsuláeszabályozót átállítja, amely viszont az (e) vezérlőmótort bekapcsolva, az (m) motorra gyorsítólag vagy lassítólag hat. A 6. ábrán oly berendezést látunk föltüutetve, amelynél mágneses differenciális vezérlés hat a gyorsulás-szabályozó útján egy (m) mótor indítójára. A motorral kapcsolt (v) dinamógép a differenciális mágnesek egyik (ul) tekercsét sebességmérőképen befolyásolja, míg a másik (u2) tekercs a vezérlőemeltyű által beállított, kíváut sebességnek megfelelően gerjesztetik. Mindaddig, amíg az (ul) és az (u2) tekercsek vonzóerői egymással egyensúlyt tartanak, az (a) gyorsulásszabályozó beállításában mi sem változik; mihelyt azonban az egyik vagy másik tekercsben túlerő lép föl, a gyorsulásszabályozó kontaktusai révén az (e) vezérlőmótort ki- vagy bekapcsolja, miáltal az (r) indítóemeltyú az (m) mótor gyorsításának vagy lassításának értelmében átállíttatik. E berendezésnél is a gyorsulásszabályozó hatása a differenciális szabályozóéval ellenkező lesz, ha a kívánt gyorsulás, illetőleg lassulás már beállott, míg késés, illetőleg gyorsulás esetében a kettő hatása még összegeződik. A gépeknek gyorsulásszabályozóval, tetszőleges sebességi törvény szerint való vezérlésének a föntiekben ismertetett módjai lehetővé teszik meg a gép munkamenetéről való, szóval kényszermenetű vezérlést (szállítógépeknél pl. a mélységmutató által), hasonlóan, mint a Leonard-kapcsolásban. Míg azonban emitt a vezérlőemeltyű állása a gép sebességét közvetlenül megállapítja, a találmány szeriqt a sebesség változását szabja csak meg, szóval közvetve szabályozza a sebességet. E célból a mélységmutatót külön vezérlő görbe tárcsákkal látjuk el, amelyek nem mint a Leonardkapcsolásnál a sebességi diagrammnak, hanem a gép útjára vagy löketére vonatkoztatott gyorsulási diagrammnak felelnek meg. A menet kezdetén a gyorsulásszabályozó, a mélységmutató, illetőleg görbe tárcsája útján az indulási gyorsulásnak megfelelő feszültségre tesz szert, majd a szállítógép menete közben feszültségmentes, a menet vége felé pedig feszültsége a kívánt lassításnak megfelelően ellenkező értelmű lesz. Az előzőkben ismertetett vezérlések használhatóságát még fokozhatjuk, ha gondoskodunk róla, hogy a vezérlésnek a géppel szembeni előresietését csökkentsük; az ily előresietés magyarázata, hogy a sebességnek a gép által megtett úttól való függőségét nem lehet oly pontosan betartani, ha az előirt sebességváltozás kicsi, mint gyorsabb sebességváltozás esetében. Vagy megesik pl., hogy a kelleténél kissé nagyobb sebességre történik a beállítás, amelynek értéke csak egy bizonyos út megtétele után egyezik majd a kívánt sebesség értékével. Eme, a nagyobb és az előírt sebességi értékek közti különbségek csökkentésére a gyorsulás-szabályozót még egy ú. n. sebességi vezérléssel egyesíthetjük, amely a munkamenettől (tehát az úttól) függőségben ellenőrzi a sebességet és a munkagépet addig szabályozza, amíg majd pontosan az előírt sebességre tesz szert. Ez a sebességi vezérlés lép azután a fönt leírt útvezérlés helyébe; a vezérlő görbetárcsákat itt is mélységmutatóról hajthatjuk. A gépész gépének sebességét egy mutatón vizsgálja s aszerint, amint nagyobb vagy kisebb növekedésétől vagy csökk'enésétől lehet tartani, a gyorsulásszabályozót a vezérlőemeltyűvel lassításra vagy gyorsulásra állítja be; a gépész föladata tehát az eddigivel szemben lényegesen egyszerüsbül, kivált, ha az új berendezés a munkamenet bármely pillanatában és pontján megengedett legnagyobb sebességnek kis túllépését is már önműködően meggátolja. Sót gondoskodhatunk oly berendezésről is, amely