66012. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gépek vezérlésére
potot megváltoztatni törekszik, a szabályozó egy tehetetlen tömegének nyomása ellen ható beállítható erő, pl. rúgó ereje változik meg és az energiának a gépbe való bevezetését befolyásolja ; ez a szabályozás addig tart, amíg a gép sebességi állapota annyira megváltozik, hogy a kívülről beállított erő és a szabályozó tömegének tehetetlenségi ereje között egyensúly áll be. Egy ily szabályozás elég nagy tömegek használata esetében lengéstől menten megy végbe. A találmány értelmében gyorsulás-szabályozó alatt oly készüléket kell érteni, amely a gép gyorsulását vagyis a sebességének változását szabályozza. E célból a berendezésnek már említett elmeihez, nevezetesen az útszabályozóhoz és a tehetetlenségi szabályozóhoz, mint harmadik, még egy segédmotor sorakozik, amelyet pl. egy átkapcsolóval az egyik vagy a másik értelemben kapcsolunk be, aszerint, amint a szabályozandó gépet gorsítani vagy lassítani kell. A gyorsulás-szabályozással való vezérlésnek legfontosabb alkotó eleme a tehetetlenségi szabályozó, amely a munkagéppel könnyen engedő módon összekötött lomha tömegből áll. A jelen találmány szerint ez a könnyen engedő összeköttetés a gép járása közben beállítható. A találmány lényege abban rejlik, hogy a gyorsulás-szabályozó a gép vezérléséi mindvégig ellenőrei és sebességét szándékos, vagy kényszermenetű beállításának megfelelően megváltoztatja. A szabályozónak a gyorsulás különböző -értékeire való beállítását pl. egy rúgó feszültségének változtatása által eszközölhetjük. E i'úgó feszültségével szemben a szabályozó tehetetlen tömegének ereje hat a munkagép járására; a két erő közötti különbség irányítja a gép vezérlését. Ha a gép pl. bizonyos gyorsulással fut előre, úgy a most késleltető erő, amely kisebb értékre van beállítva, mint a szabályozó tömege erejének megfelel, addig lassítja a gépet, amíg csak a gyorsító törekvés a késleltető ellenerővel egyenlő nem lesz. A működés e módjának következő előnye van: minthogy a gép vezérlésére gyakorolt befolyás azonnal megszűnik, mihelyt a kellő gyorsulási állapot beállott, ennélfogva a munkagép tömegének zavaró hatása, amely más szabályozási módoknál túlszabályozást és lengést idéz elő, ki van küszöbölve. Kétségtelen továbbá, hogy az ilyen gyorsulásj-szabályozás, amely nem is függ a sebességtől, hanem csak a munkagép gyorsulásától, e gépnek mind kis, mind nagy sebességénél jól mőködik. Ha a munkagép egy bizonyos sebességre tett szert, • amelyen meg kell maradnia, ebben az esetben a gyorsulás-szabályozót vezérlő erőt a null értéken tartjuk, ha pedig a gépet lassítani kell, úgy az ekkor késleltető erőt a kívánt lassításnak megfelelő értékre állítjuk be. Hasonló módon, csak megfelelően változott értelemben megy végbe a munkagép szabályozása az ellenkező menetben azaz a gép vezérlése a jobbra menetben épúgy működik, mint a balra menetben és pedig anélkül, hogy átkapcsolásra volna szükség. A gyorsulás-szabályozót különböző kiviteli alakokban készíthetjük. Mind a rúgót, mind pedig a kontaktus-készülékeket, akár forgó módon, akár pedig helytállóan rendezhetjük el. Az első sorban említett kivitelű berendezést az 1. és a 2. ábra tünteti föl; az (8) lendítő tömeg könnyen forgathatóan van a gép tengelyére ágyazva és (a) ütközőjével az (e) segédmotor 1—4 kapcsoló kontaktusai között játszik, amely motor az (m) munkamótor (r) indítóját az egyik, vagy <>. másik értelemben beállítja, mihelyt az utóbbinak gyorsulása a kellő értéktől eltér. Az azonos számokkal jelölt kontaktusok (2. ábra) és csúszógyűrűk, illetőleg vezetékeik (1. ábra) egymással össze vannak kötve. A lendítő tömeg (a) ütközőjének és a tengely (b) nyúlványainak kontaktusai úgy rendezvék el, hogy a szervomotort az egyik forgási irányba kapcsolják be, ha a lendítő -tömeg ütközőjével a tengelynek egyik (b) nyúlványára támaszkodik, vagy az ellenkező forgási irányba, ha a Lendítő tömeg a másik ütközőhöz fekszik. A lendítő tömeget az (f) tekercsrúgó a tengely csavarmeneteire fölcsavarolt (c) anyával köti össze, ametyet a
