65992. lajstromszámú szabadalom • Célzókészülék a megelőzési szög önműködő beállításával lövedékeknek légi járművekből való lehajítására

sugarat a távcső tengelyére merőlegesen, | vagyis a föld színével párhuzamosan veri | vissza, míg a (9) csavar forgatása folytán j a tükör akként fordul el, hogy a sugár a földet oly szög alatt találja, mely növekedő <t) értékkel szintén növekedik. Ezek az állások a következő megfontolásból adódnak ki: Ha a légi jármű igen nagy sebességgel birna, akkor azon idő, melyben az a földfölszinen 30° alatt megjelenő utat befut, igen kicsi lenne. A (t) érték tehát igen -csekély lenne és a tükör zéró állásából már most igen csekély értékkel forgattattatnék el. A légi jármű ezen nagy sebességénél azonban a lövedék, mely ugyanazon vízszintes sebességkomponenssel repül tovább, már jóval a cél előtt hajítandó le, a célra tehát lehetőleg nagy szög alatt kell beirányozni. Ebből következik, hogy a kilépő sugárnak a zéróállásban, melyben a t—o, a földdel lehetőleg nagy szöget kell alkotnia. vagyis azzal párhuzamosnak kell lennie. Ez megegyezik a 2. képlettel, mely szerint, ha t = 0, akkor tg <p = 00 és <p = 90°. A másik szélső esetben, t. i. akkor, midőn a légi jármű áll, tehát a lövedék nem bir vízszintes mozgási komponenssel, utóbbit függélyesen a cél fölött kellene lehajítani, vagyis a III sugárnak a földre merőlegesen kellene állania. Ez esetben a földön 30° alatt megjelenő út befutására szükséges {t) idő végtelen naggyá lenne és a (9) csavar derékszöggel forgatná el a (12) kart {föltéve, hogy mindkettő végtelen hosszal birna). A kar forgatásával a (4) tükör 45°-kal és a III sugár 90°~kal forogna el a zéró állásából, vagyis a sugár végtelen nagy (t) esetén a földre merőleges állásba jutna. A gyakorlatban természetesen mindkét határeset lehetetlen és csak a közbenső esetek jönnek tekintetbe. A 4. ábra a távcsövet a beállítókészülékkel összeköttetésben mutatja, mely utóbbi metszetben föltüntetett (17) tokban van el- , helyezve. Ezen tokból a (6) beállítócsavar -és a (8) gomb nyúlik ki. A skála, mely szerint az (5) kengyelt a magasságnak megfelelően állítjuk be, a tokon van alkalmazva, j A rajzon ez a skála nincs föltüntetve. Lehetőleg nagy látómező elérése céljából célszerűen nagyítás nélküli távcsövet használunk. A távcsövet használatközben állandóan függélyesen kell tartani; e célból a távcsövön a (18) libella van elrendezve, melynek k

képét ismert módon prizmákkal és lencsével a látómezőbe vetítjük. A 7. ábra a látómezőt mutatja. Ennek egyes részei a sugaraknak a 3. ábrabeli megjelölésének megfelelően I, II, III és IV-gyel vannak jelölve. A IV részben a libella látható. Az I rész a függélyes átnézést teszi lehetővé és a függélyes mérési irányzásra szolgál, ha a távcső látómezeje kisebb 30»-nál. A készülék használata a következő: A készülék a légi jármű karosszériájának fenekén lévő nyíláson van átillesztve. Először leolvassuk a barométeren a repülési magasságot és az (5) kengyelt a (6) csavarral a skála szerint ezen magasságra állítjuk be. A készüléket a mérés egész tartama alatt a IV mezőben látható libella szerint pontosan függélyesen tartjuk. Abban a pillanatban, midőn egy tetszésszerinti, a földön lévő, jól látható tárgy függélyesen tartott távcső mellett a II mezőben a hajszálon áthalad, a (8) gombra gyakorolt nyomás segélyével az óraművet megindítjuk, illetve az orsóval kapcsoljuk. Abban a pillanatban, midőn ugyanazon tárgy az I mezőben vagy eléggé nagy látómező esetén ugyancsak még a II mezőben megy a hajszálon át, az óraművet hasonló módon megállítjuk. Ezzel a készülék be van állítva és közvetlenül a célra való irányzásra használható. Abban a pillanatban, midőn a cél függélyesen tartott távcső mellett a III mezőben átmegy a hajszálon, lehajítjuk a lövedéket. A találmánybeli készülékkel az az idő, mely a mérés és a lehajítás közt eltelik, gyakorlatilag a minimumra redukálható, mely körülmény a találási biztonságot lényegesen növeli, minthogy a mért sebesség tulajdonképen csak a mérési pillanatra érvényes. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Célzókészülék lövedékek lehajítására légi