65904. lajstromszámú szabadalom • Újítás kulcsnélküli permutációs zárakon

zőkre találván, vezetékeikben elmozgatta tnak úgy, hogy a rekesztődobokat és a rekesztőket szabadon bocsátják. A találmány béli újítással ellátott kulcsnélküli permutációs zár két példaképem foganatosítási alakját az ide mellékelt rajz mutatja be, nevezetesen az 1. ábrán hosszmetszetben, míg a 2. ábrán fölülnézelben, bizonyos alkatrészek elhagyása mellett. A 3. ábra végül egy további szerkezeti megoldást mutat be ugyancsak hosszmetszetben. Az 1. ábrán föltüntetett foganatosítási példa szerint az (a) rekesztődobok, melyek száma tetszés szerint választható meg a helytálló (b) részen vannak ágsazva, míg a kulcsszakállszerűen kiképezett (c) rekesztők a (d) mozgórészen foglalnak helyet. A rekesztődobok lenekében körbej) elrendezett (e) furatok vannak kiképezve, melyekbe az (f) rugók hatá«a alatt álló (g) reteszek megfelelő végei hatolnak be. A (d) részben forgathatóan 4gvazott (c) rekesztők (h) tárcsái előnyösen sugaras elrendezésű bevágásokkal van ellátva, melyekbe az ugyancsak rugók hatása alatt álló (i) reteszek végei hatolnak. 11a a (b) és (d) részek egymástól eltávolított helyzetben vannak, akkor a (g) reteszek, valamint (i) reteszek az (f), illetőleg (k) rugók hatása alatt a rekesztődobok (e) furataiba, illetőleg a (h) tárcsák bevágásaiba nyomatnak be úgy, hogy ily helyzet mellett sem a rekesztődobok, sem pedig a rekesztők el nem forgathatók. Ha ellenben a (d) részt a (b) részhez közelítjük, ami a zárásnak felel meg, akkor az összes (g) és (i) reteszek szabad végei a mozgó (d) rész alsó lapjához, illetőleg a helytálló (b) rész fölső lapjához ütköznek,' miáltal a reteszek rugóik hatása ellenében vezetékeikben elmozgattatnak és az (e) furatokból, illetőleg a (h) tárcsák bevágásaiból kitolatnák úgy, hogy szabadon elforgathatok. Minthogy azonban ezen helyzet (a rajzon főllüntetett helyzei) mellett a (c) rekesztők szakálai még nem hatoltak be teljesen az (a) rekesztődobokba, ennélfogva a rekesztődobok a hozzájuk tartozó rekesztővel külön-külön csak együttesen forgathatók el. Ezen elforgatásra a kulcsnélküli záraknál ismert beállítás céljából van szükség. Ha ezen beállítás megtörtént, akkor az (1) kulcsot forgatjuk el. Ezen kulcs két pecekkel van ellátva. Az egyik ím) pecek arra szolgál, hogy a (d) részt a (b) résztől közvetlenül a zárás elölt kellő távolságban tartsa és ezáltal a (c) rekesztőknek a rekesztődobokba való teljes '^behatolását megakadályozza. Ha azonban az (l) kulcsot elforgatjuk, akkor az (m) pecek a (d) részben létesített (n) hasítékból kiléphet és ugyanekkor az (1) kulcsnak másik (o) pecke az (n) hasíték mellett kiképezett ferde (p) fölületen mozog el, miáltal a (d) részt a helytálló (b) részhez szorítja, mikor is a (c) rekesztők szakállai teljesen behatolnak a rekesztődobokba úgy, hogy azok egyike vagy másika a hozzátartozó zárószervtől függetlenül is elforgatható és az egyes kulcsnélküli zárak a kívánt permutáció szerint beállíthatók. Ezen újításnak az a nagy gyakorlati előnye, hogy az összetartozó rekesztődobokat és rekesztőket együttesen állíthatjuk be, minthogy azokat a végleges zárás előtt oly kényszerkapcsolatba hoztuk, hogy azok csak együttesen mozgathatók el szabadon. A 3. ábrán lölíüntetett foganatosítási példa a föntiekben ismertetettől csak annyiban tér el, hogy az egyes (a) rekesztődobok és a hozzájuk tartozó (c) rekesztők közötti kényszerkapcsolatot egy közös (r) reteszrúd segélyével létesítjük és a megoldást akként eszközöljek, hogy a reteszrudat (s) nyomógombnak ferde fölQletű (t) ütközője segélyével rúgóhatás ellenében annyira lenyomjuk, hogy az (r) reteszrúd vége a (c) rekesztő szakállából kilép. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Üjítás kulcsnélküli permutációs zárakon, jellemezve azáltal, hogy a tet-