65875. lajstromszámú szabadalom • Abszorpciós hidegfejlesztő gép

Ha a hidegfejlesztő gépben a nyomás . túlságosan növekedik, a (177) szelepgolyó j elhagyja fészkét úgy, hogy az ammóniák [ a hűtővízbe jut, mely az ammoniákot el­nyeli és ennek a szabad levegőbe való ki- ! áramlását meggátolja. A szelepnek tiszto­gatására a (183) csavar szolgál, melynek segélyével a (177) golyót fészkéről le lehet nyomni. A (26) hűtőkígyónak legalsó menetét a (184) cső az elpárologatóval köti össze (2. ábra). A (184) c3Őbe a (154, 156) szelepek­hez hasonló (183) zárószelep van beiktatva, mely rendesen nyitva van. A (25) hűtőtar­tály a (186) túlfolyató csővel van fölszerelve úgy, hogy a víz nem emelkedhetik a hűtő­kígyónak fölső éle fölé. Az (53) lángzócső (4. ábra) a gépnek a rajzokban föl tüntetett állapotánál a (28) tartályt fűti, a (46) ^tömlőből pedig (1. ábra) a hűtővíz a (27) tartályra folyik (4. ábra), az erről lefolyó vizet pedig a baloldali (56) teknő fogja föl. A jobboldali (57) teknőben ekkor nincsen víz. A tüzelőanyagot beve­zető szelep teljesen nyitva van úgy, hogy a tüzelőanyag az (53) lángzócsőnél teljes lánggal elég. A (109) emeltyűnek (110) orra a (112) ívnek jobboldali (111) ütközőjére . fekszik (5. ábra), míg a (126) emeltyűnek <127) orra a (112) ív jobboldali (128) üt­közőjének pályájába nyúlik bele. Az összes membránok meg nem feszített állapotban vannak, amelyben azok a hozzájuk tartozó emeltyűket nem befolyásolják. Ha a (28) tartályban a hőmérséklet az •előzetesen pontosan beállított maximumot . elérte vagyis, ha az abban lévő folyadék­nak telítettsége minimális, a fűtött tartály­nak (104) csövében és (105) szelencéjében <9. ábra) nyomás lép föl. Ennek következté­ben a (107) emeltyűnek hosszú karja és a (109) emelty ű megemelkedik úgy, hogy a (112) ív és evvel együtt az (53) lángzócső is. jobbra foroghat (4. ábra). A hűtővíz, mely a (37, 38) csövekre és a (27) tartályra folyt, időközbea az (56) teknőt megtöltötte úgy, hogy ez az (53) lángzócsövet a másik <27) tartály alá forgathatja. Ezenközben a (27) tartályban lévő folyadék ammoniákot ' nyelt el ú>y, hogy a folyadéknak telített sége maximálissá vált, a tartályban ural­kodó nyomás pedig annyira növekedett, hogy a (126) emeltyűnek (127) orra is kijutott a (128) ütközőnek pályájából (10. ábra). Mind­addig, míg a nyomás a kellő értéket el nem érte, a (127) orr a (128) ütközőnek pályá­jában áll úgy, hogy a (127) orr a (112) ív­nek és az (53) lángzócsőnek elfordulását megakasztja, mikor a lángzócső a 4. ábrá­ban vonalkázottan jelzett állásába elérke­zett vagyis a lángzócső ezen közbeeső állá­sában marad, ha a (27) tartályban lévő fo­lyadék akkor, amikor a (28) tartályból az ammóniák teljesen kiűzetett, nincs még a kívánt mértékben telítve. Ily esetben a (47) tömlő még tovább ve­zet vizet a (27) hengerhez. A (127) orr a (112) ivet csakis akkor ereszti el, amikor a (27) tartályban a nyomás az előre megha­tározott maximumot elérte; ekkor az (56) teknőben megmaradt víz az (53) lángzócsö­vet ezen közbeeső állásából a (28) tartály alá állítja, azután pedig a teknőből ki­folyik. Ha a (112) ív (5.ábra) jobboldali végállá­sába érkezett, a (27) tartályhoz tartozó (109) emeltyűnek (110) orra az ívnek baloldali (111) ütközője mögé fekszik úgy. hogy az ív és az (53) lángzócső (4. ábra) ezen vég­állását, el nem hagyhatják. Ugyanekkor a (126) emeltyűnek (127) orra is az ív balol­dali (128) ütközőjének pályájába jut (5. ábra) és így a lángzócsőnek mozgását meg­akasztja, ha a fűtött tartályban előbb lép föl a beállított hőmérséklet, mint a hűtött tartályban a beállítottnyomás. Most már a leírt műveletek ismétlődnek* amennyiben a (27) tartály fűttetik (4. ábra) és a (28) tartály hüttetik, míg a (27) tar­tályban az előre beállított hőmérséklet föl nem lép. Ekkor a lángzócső a közbeeső ál­lásába állíttatik, melyben megmarad mind­addig, míg a (28) tartályban a kívánt nyo­más el nem éretett. Amikor ez a nyomás eléretett, a lángzócső tovább mozog és a (28) tartály alá jut, míg a hűtővíz a (27) tartályra folyik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom