65793. lajstromszámú szabadalom • Fényszóró ívlámpák szabályzóműve

- 4 — foroghat, mely cső belsejében rendezzük el amegfelelő (27) vagy (28) tekercs vezetékeit. Az elektromágneses (4, 6) és (5, 7) kapcsolók helyett más ki- és beiktatható szerkezetet is alkalmazhatunk, így pl. differenciálóművet, melynek differenciális áttételét a lámpa szabályzóműve révén időszakosan közvetve vagy közvetlenül rögzítjük úgy hogy ekkor a differenciálmű kapcsoló gyanánt fog működni. Ilyen elrendezést mutat a 4. ábra, melynél a (4, 6) kapcsoló helyét a relais által ki- és beiktatott (50) elektromágnes által befolyásolt (42, 46) differenciálmű foglalja el. Ugyanilyen differenciálmű van a jobboldalon az (5, 7)' kapcsoló helyén elrendezve. Az áramkapcsolás a 2. ábrának felel meg, azzal a különbséggel, hogy a (27) gerjesztőtekercselés helyett az (50) elektromágnestekercselés, a (28) gerjesztőtekercselés helyett pedig a másik oldal megfelelő elektromágnesének tekercse van beiktatva. A működési mód a következő: A (8) tengellyel a (42) fogaskerék, a (10) tengellyel pedig a szemben álló (43) fogaskerék van ékelve. E két fogaskerekeken fut a (44) kettős fogaskerék, mely a (3) és (10) tengelyeken forogható (45) tokban van ágyazva; a (45) tok az (50) elektromágnes révén időszakosan rögzíthető azáltal, hogy az (50) mágnes (48) fegyverzete a (49) rúgó ellenére a (47) kart a (46) nyúlványok közé emeli. A (42) kerék állandóan forog, míg a (43) kerék rendszerint áll úgy, hogy a (44) kettős kerék a (43) kerék körül gördül a meneszti a (45) tokot. Ha az elektródák mozgatandók, az (50) mágnes megvonzza fegyverzetét s ezáltal rögzíti a (45) tokot. Ekkor a (42) kerék a (44) kettŐ3 kerék révén a (43) kereket fogja forgatni s ennek révén a (10) tengelyt és a (17) orsót. Ugyanígy működik a (11) tengely is. A föltüntetett példák természetesen nem merítik ki a foganatosítási módozatok lehetőségeit. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szabályzómű ívlámpák, különösen fényszóró ívlámpák számára, melynél az elektródák önműködő mozgatására eg> állandóan azonos irányban forgó mótor szolgál, mely fordítóhajtómű révén időszakosan működte'i egyik vagy másik irányban az elektródákat egymáshoz; képest mozgató orsót vagy orsókat, mimellett a hajtómű egyik vagy másik értelmű bekapcsolása kézzel, vagy a fényív elektromos viszonyainak hatása révén mehet végbe. 2. Az 1. alatti szabályzómű foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a mótortengely vagy ennek ugyancsak állandóan forgó előtéttengelye két kapcsolófelet hajt, melyeknek megfelelő másik kapcsolófelei kézzel vagy a fényív elektromos viszonyainak hatása révén kapcsolhatók a meghajtott féllel s egy fordítóművel úgy vannak kapcsolva, hogy az egyik kapcsoló az elektródákat mozgató orsó jobbra, a másik pedig balra forgatja. 3. Az 1. alatti szabályzómű foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a forgatóerő átvételére egy vagy több differenciálmű szolgál, melyek egyes részeik rögzítésekor az orsónak egyik vagy másik irányú forgását okozzák. 4. Az 1. alatti szabályzómű foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a kapcsolófelek, ill. a differenciálmű-réí3zek rögzítésére külön elektromágnesek £ Volgáinak, melyek gerjesztése egy, a fényív elektromos viszonyai által vezérelt relais által iktattatik ki és be, ill. módosíttatik oly módon, hogy a kívánt kapcsolás vagy oldás létesül. 5. Az 1. alatti szabályzómű foganatosítási alakja, melynél a differenciálhajtómű differenciáló hajtószerve az egész mű tokja gyanánt van kiképezve. 6. Az 1. alatti szabályzómű foganatosítási alakja, melynél a mótor és a relais melléktekercse egyidejűleg kapcsolható ki egy áramkapcsoló által, ami után a még továbbforgó mótor beiktatott főáramkapcsolóval az elektródákat önműködően széthúzza s ezáltal a fényívet kioltja.