65651. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet a gőzáramlás szabályozására váltakozó áramot egyenárammá átalakító fémgőz készülékekhez
Megjelent 1914. évi november hó 5-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 65651. szám. VII/g. OSZTÁLYSzerkezet a gőzáramlás szabályozására váltakozó áramot egyenárammá átalakító fémgőz-készülékekben. HARTMANN & BRAUN AKTIENGESELLSCHAFT CÉG M/M FRANKFURTBAN. A bejelentés napja 1912 március hó 1-je. Elsőbbsége 1911 március hó 1-je. Kisebb teljesítményű, váltakozó áramot egyenárammá alakító fémgőz-készülékeknél általában mellékes az, vájjon a gőzáramlások miként folynak le; ellenben nagyobb teljesítményű átalakító készülékeknél, melyek rendesen fémedényekkel bírnak, ezen kérdésnek nagy fontosság tulajdonítandó és pedig a következő okoknál fogva: 1. A katódától fölszálló gőzáramnak semmi körülmények között sem szabad az anódát találnia. 2. A gőzszálaknak lehető legnagyobb vezetőképessége kedvéért a vezető és nem vezető gőzök lehetőleg korán, legelőnyösebben már közvetlenül a katóda fölött választandók szét. 3. Nem szabad, hogy az edényfalnak a gőzszálak közelében fekvő részei a fényivektől annyira fölhevüljenek, hogy a már lecsapódott és az edény falán lefolyó higanycseppek újra elgőzölögjenek. Oly szerkezetek, melyek mindezen föltételeknek kielégítő módon megfelelnének, eddigelé nem ismeretesek. Egyetlen szerkezet kivételével (lásd pl. az 1910. évi 45611. számú francia szabadalmat) minta egyáltalában nem áll rendelkezésre és ez is csak szűk térre van szorítva, amennyiben a szerkezet csak egyetlen gőzszál alkalmazására szorítkozik. Egyetlen gőzszállal biró ily készülékeken végzett kísérletek azt mutatták, hogy a teljesítménynövelés csak aránylag alacsony határig mehet, mert egyetlen anóda nagymértékű terhelésénél a visszáram veszélye rendkívüli módon növekszik. Ami pedig egyetlen anódával biró sok edény párhuzamos kapcsolását illeti, arról, tisztán gazdasági okokból, nem lehet szó. A találmány azon fölismerésből indul ki, hogy az edényterek előnyösebb kihasználása kedvéért helyesebb az összteljesítményt több, egy és ugyanazon edényben lévő anódára elosztani, függetlenül attól, vájjon azok egymással párhuzamosan vannak-e kapcsolva, vagy különböző fázisokhoz csatlakoznak-e. Az átalakító készülék ily módon azonos méretek mellett lényegesen nagyobb összterhelést enged meg, mint egyetlen anóda alkalmazásánál. Az ezen eddig föl nem ismert föladattal újólag föllépő említett szerkezeti nehézségeket a találmány szerint a következő módon küszöböljük ki.