65595. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék ércek redukálására

föl, mely fölmelegedés azután a középaknának tartalmára gyorsan átterjed. A hőfok oly magasra növelhető, amint az csak szükséges, sőt még annyira is, hogy a középaknának tartalma megolvad, ami azonban nem szükséges, mivel a hőfoknak csak oly magasnak kell lennie, hogy az érctartalom világos vagy csak sötétvörös izzásba jön. Ha a középaknának tartalma már kellően meleg, akkor a szivattyúkészüléket átállítjuk úgy, hogy a gázoszlop az előbbivel ellenkező irányú mozgásba jön. Minthogy a fujtatómő, ill. a légáram vezetésére szolgáló készülék a szivattyúval úgy van összekötve, hogy mindkettő mindenkor ugyanabban az irányban dolgozik, a szivattyúnak átállítása után a befuvatott levegő is az előbbivel ellenkező irányban megy át a kemencén. Ezáltal a koksz elégetése következtében keletkező gázok az izzó ércet fémmé redukálják. A redukció igen hatásosan és alacsony hőfoknál megy végbe, mert a gázoknak váltakozó mozgása és a folytonosan újból előállított friss gáz igen intenziv hatást létesít. A redukciónál elhasznált gáz mindig regenerálódik azáltal, hogy a befuvatott levegő az állandóan izzásban tartott szén felé viszi. A redukció folyamatnál meleg termelés és meleg fogyasztás megy végbe, ahol is a fogyasztási többletet a koksznak elégéséből származó meleg pótolja. A keletkező gázok mindig hasznosíthatók, mivel az izzó koksz által regeneráltatnak. Ezeknek a gázoknak többlete azokban a készülékekben gyülemlik föl, melyek a gázelvezető csövekbe vannak beépítve. Erről különben már említés volt. Ha már most a gázok meghatározott ideig az egyik oldal felé mozogtak, akkor a szivattyúnak szelepkészülékét átállítjuk úgy, hogy a gázok (és így a befúvott levegő is) az előbbivel ellenkező irányba áramolnak a készüléken át. Ezzel egyidejűleg természetesen a másik oldalon az oldalaknán a gázlevezető csövet is elzárjuk. A munkafolyamat természetesen most is épen úgy megy végbe, mint ahogy az előbb le volt írva, csak avval a különbséggel, hogy a gáznak haladási iránya most az előbbivel ellentétes. Minden műveletet, így aszivatytyúnak átállítását is az alkalmazott készülékek mechanikusan végeznek.TA befúvatott levegőnek mennyiségét a szükséghez mérten változtatjuk. A szivattyúvezetékbe beiktatott készülékek, melyek a gázoknak többletét összegyűjtik és elvezetik, regulátorok, melyek úgy vannak beállítva, hogy a kemencében a nyomást állandóan egy meghatározott magasságban megtartják. A regulátor úgy működik, hogy mindenkor a gázok fölöslege pl. egy gazomtérbe elvezettetik, ahol azután bármilyen fölhasználás céljából rendelkezésre áll. A regulátoroknak ily működése a biztonsági szelepeknél ismeretes szerkezetekkel könnyen elérhető. Ezeket a szerkezeti részleteket mivel hogy ismeretesek, itt részletesen nem kell ismertetni. Az eddig leírtakban többször volt szó az oldalaknákon alkalmazott gázelvezető vezetékekről és szivattyúvezetékekről, mely utóbbiak szintén az oldalaknához csatlakoznak. A valóságban ezek a vezetékek egyetlen vezetékké vannak egyesítve és a leírásban csak azért használtunk külön elnevezést, hogy a munkafolyamatok könynyebben megérthetők legyenek. Ha a leírt munkafolyamat egy rövid ideig folytatódott, akkor a középaknákban levő ércek redukciója végbe ment, mire az érceknek redukált részét a zárókészüléken át a középaknáknak fenekéről leeresztjük. A redukált érc a középakna alatt alkalmazott tartányba hull, ahonnan ismert módon további földolgozás céljából elvezetjük. Az eltávolított kész anyag helyére új anyag csúszik le a középaknának abból a részéből, amelyik nem fekszik a tűzben. Ez az anyag most a tűzövbe jut és a munkafolyamat folytatódik anélkül, hogy a készüléket el kellene állítani. Az ú i ércet, ill. érc- és szénkeveréket a kemencénél alkalmazott töltőkészüléken át töltjük be az aknába, anélkül, hogy e célból a kemence üzemét meg kellne szakítanunk. Az az elrendezés, hogy a fölmelegítésre az oldalaknákon a hengerek vannak alkal-