65553. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas kerék

_____ Megjelent 1914. évi október hó 36-ári. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 65553. szám. XX/a. OSZTÁLY. Rugalmas kerék. LASSEN AXEL JUL1US LAURITS GÉPGYÁROS KOPENHÁGÁBAN. A bejelentés napja 1913 szeptember hó 19-ike. Már ismeretesek oly rugalmas kerekek, melyeknél a talp és az agy közé gyűrűrugók vannak köz behelyezve. Ismeretes továbbá ezen gyűrűrugók részére a talpon és az agyon külső vagy belső vezetősarukat alkalmazni, melyek által a rugóknak a kerék változó, a nyomásból egészen a húzásba átmenő igénybevételei következtében előálló alakváltozásai részben szabályoztatnak. Azonban eddigelé nem alkalmaztak egyidejűleg belső és külső vezetősarukat egyazon keréken, egymással kapcsolatban. Jelen találmány értelmében már most egyidejűleg úgy külső, mint belső vezetősaruk is alkalmaztatnak, melyek közül a talpon elrendezett külső vezetősaruk rugalmasak és célszerűen oly talppal kapcsolatban alkalmaztatnak, mely maga is rugalmas. A gyűrűrugók acélszalagokból képeztetnek, melyek pl. spirálisalakúan tekercseltek lehetnek. A talp keresztmetszete és vastagsága oly módon választatik, hogy a talp is rugalmas. A mellékelt rajzon a találmány értelmében kiképezett keréknek egy kiviteli alakja van föltüntetve. Az 1. ábra a kerék egy részének oldalnézete, a 2. ábra az 1. ábra A—A vonala szerinti metszet, a 3. ábra egy részletet nagyobb léptékben rajzolva tüntet föl. Az (1) agy (2) vezetősarukat tart az (5) gyűrűrugók részére, melyek a (2) vezetősaruk és a (4) talpon elrendezett rugalmas (3) vezetősaruk között vannak elrendezve. A (2) és (3) saruk a külső vezetősarukat képezik, míg a belső vezetősarukat a (6) és (7) saruk képezik, melyek a csavaranyákkal ellátott (8), illetve (9) csavar'orsók által a külső vezetősaruk felé szoríttatnak. A belső (6) és (7) vezetősaruk szintén rugalmasak lehetnek. A külső vezetősaruk görbületi sugara nagyobb egy (5) gyűrűrúgó sugaránál, míg a belső vezetősaruk görbületi sugara kisebb, mint a gyűrűrúgó sugara. Ezáltal elérjük, hogy a vezetősaruk a gyűrűrugókat ismert módon szabályozzák és a rugóknak a változó igénybevételek következtében előálló alakváltozásainál, mint azok összenyomásánál és széthúzásánál a rugók részére vezetőfölületeket képeznek. Az egyes rúgó az igénybevétel alkalmával mindig jobban és jobban hozzáfekszik a vezetősarúhoz és maximális igénybevételek föllépése esetén is ismét szabadon normális helyzetét foglalhatja el, anélkül, hogy a vezetősarú szélein való megtörés veszélyének lenne kitéve. Ezáltal a rugók tartóssága jelentékenyen növeltetik és egy-