65491. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szines fényképek előállítására

r van. így pl. a festékhordozók oly helyeken, hol a színeket módosítani kívánjuk, ecset segélyével utánaigazíthatók, vagy pedig a kép végleges színárnyalata egy vagy több szín mélységének megváltoztatásával módosítható. A három kép egymásra helyezése helyett néha úgy is járhatunk el, hogy a •képalap területét részekre osztjuk és minden színt egy-egy meghatározott részfölületre visszük föl. Ha a többszínű kép megvan, akkor azt állandóvá tesszük oly módon, hogy nedvesség által előidézhető sérülések ellen rögzítjük. E célból a képet amylacetat-kollodiumlakkal vonjuk be, vagy rögzítő fürdőbe merítjük, mely a következő alkatrészeket vagy azok néhányát tartalmazza csersav, ecetsav, timsó, kalciumacetat, azután pedig a képet megszárítjuk. A fürdő alkatrészeit a következő arányokban vehetjük : 900 gr. víz, 30 gr. 8 as ecetsav, 1 gr. csersav, 5 gr. timsó, kb. 0'7 gr. kalciumacetat. Jó eredményt kapunk akkor is ha ezen alkatrészek közül néhányat elhagyunk, azonban ha valamennyit alkalmazzuk, akkor nagyobb számú alkalmas festéket rögzíthetünk tökéletesen. A színes fényképeknél a színmélység szabályozásának fontosságáról föntebb már szó volt. Ez a szabályozás fontos, akár beszívatás útján kombináltatnak az egyes képek, akár pedig egészben egymás fölé helyeztetnek stb. Az alább leírandó szabályozási mód minden kép számára előre meghatározott egyenletes színmélységet eredményez s mindenféle színes fényképezésnél előnnyel használható. Az eljárás abban áll, hogy domborműveket vagy más pozitivokat oly savanyú festékoldatba való merítés által festékezzük be, mely hátráltató szert tartalmaz. Ilyen szer gyanánt az oldódást elősegítő sót alkalmamazunk. Minden olyan szer megfelel, mely a festék oldott állapotát elősegíti vagy föntartja és annak lerakódását hátráltatja. Az oldódást elősegítő szert olyan mennyiségben alkalmazzuk, amilyen a kívánt erősséghez és szabályozáshoz szükséges. Az előnyben részesített festékek nem alkalmasak a zselatindomborművek kellő befestésére, ha csak a festékoldat nem savanyú, minek következtében a fürdőnek mérsékelt mennyiségű ecetsavat vagy citromsavat kell tartalmaznia, ami a zselatiö festékfölvevő képességét fokozza. Azonban nem volt megállapítható, hogy az oldat sav- yúságának változtatasával kielégítő szab- ozást lehet-e elérni, mert például a savanyúság csökkentése csak a festekezési fo'vamatot teszi lassúbbá anélkül, hogy a végeredmény más lenne. Hogy igen erős festékfürdő legyen alkalmazható s annak hatását mégis szabályozni lehessen, az oldódást elősegítő (célszerűen közömbös) sónak, pl. citromsavas káliumnak alkalmazása kielégítőnek bizonyult. Ezen sónak a festékfürdőhöz való fokozatos hozzáadásával az egyes- zselatindomborművek által fölvett festék mennyisége pontosan szabályozható. A festékoldat nagyfokú erőssége a gyors kimerülést megakadályozza és a festék gyakori hozzáadását elkerülhetővé teszi, ami az oldat állandóságát zavarná. A citromsavas kálium, mint az oldódást elősegítő szer, egyébként olyan hatásos,, hogy egy ilyeu savanyú festéiífürdő képtelenné tehető arra, hogy színnyomoknál többfestéket átadjon a zselatinnek. Ahelyett, hogy a fürdőt megsavanyítanók és azután adnók hozzá a só lemért mennyiségeit, az eljárást úgy is módosíthatjuk,.' hogy a fürdőhöz először meghatározott mennyiségű sót és azután változó mennyiségű savat adunk. Az elv ugyanaz, mivel tapasztalás szerint a sa^r a só jelenlétébenmennyisége szerinti szabályozást eredményez, amit nem tehetne, ha só nem volna> jelen. Ha mindegyik zselatindombormű elég ideig volt a fürdőben, akkor a fölös festék eltávolítása céljából hengersajtón vagy ecetsav hígított oldatán vezetjük át, amely célra a 8-as számú savnak 10%-os oldalát használhatjuk. Ily módon a fölülethez tapadó festék nem oldódik ki. A megfestett zselatinlap most, ha szükséges, megszárítható. Föntebb néhány alizarinfestéket említet\