65491. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szines fényképek előállítására

— 2 — mely többször használható és az alsó fénykép elkészültekor nem válik használhatlanná. A papirfényképektől hajlékonyságot kívánunk, hogy azok a közönséges fényképekhez hasonlók legyenek. Az eljárásnak gyakorlatilag alkalmazhatónak célszerűnek, gyorsan végezhetőnek és amellett kereskedelmi célokra is alkalmáénak kell lennie. Különböző pozitivok egymásra való fölvitele és egyesítése nehézségeket okoz, melyek legyőzendők. Pontos, hogy az egyesített képek pontos színarányokat mutassanak, minek folytán a festékezésnek szabályozhatónak kell lennie. Pontatlanságok természetellenes eredményeket hoznak létre. Szükséges, hogy a fénykép élénk színárnyalatokkal és tiszta körvonalakkal bírjon s a világos helyeken nem szabad festéknek lennie. A festékhordozónak a képalapra való illesztésekor, úgyszintén a festék átvitelekor nem szabad elkenődéseknek előfordulniok. A festéknek nem szabad szétfolynia, ami lágy képalap esetében könnyen előfordulhat. A kész képnek tartósnak kell lennie. Ezek a nehézségek eléggé illusztrálják a föladat műszaki jellegét. Legcélszerűbb először az eljárás különböző fokozatait csupán körvonalozni és csak azután ismertetni a kezelés részleteit, az alkalmazott anyagokat, arányokat stb. Általánosságban következőkép járunk el: 1. A kamara segélyével három vagy más kívánt számú, kiválasztott színű negatívot állítunk elő. Az egyik negativ pl. a tárgy kék sugarait a másik a vörös, a harmadik pedig a zöld sugarakat adja vissza. A bárom negatívról azután a festékhordozókat készítjük el, melyek zselatindomborműből és áttetsző celluloid hátlapból állnak. A domborműnek rendkívül laposnak kell lennie. 2. Mindegyik festékhordozót befestékezízük, minek folytán azok a kiválasztott színt nyelik el és egy-egy képet adnak. Olyan festéket használunk, amelynek a zselatin iránt nincs különös vonzódása és hogy elnyeletését elősegítsük, a festéket megsava-Dyftjuk. A szín kellő mélysége rendkívüli •fontossággal bír. A festékezést azáltal szabályozzuk, hogy a savanyú festékfürdőhöz olyan szert adunk lemért mennyiségben, amely az oldódást elősegíti. Ezáltal a szín elnyeletése korlátozva lesz. 3. Az összes színes képeket egyetlen alapra, vagyis papírlapra visszük föl, melynek átbocsátó hátlapját zselatinnal borítjuk. A zselatinhoz a festékek számára valamely pácot adunk, mely a színt rögzíteni képes azáltal, hogy a festéket oldhatlan lakká alakítja át. A zselatint meg kell keményíteni, amit vagy maga a pác elvégez, vagy pedig rendkívüli keménység elérése céljából a zselatint formalinnal kell kezelni. 4. Mindegyik festékhordozót pontosan beállítjuk a képalapon, miközben arról gondoskodunk, hogy a képalap festéket ne vegyen föl. Ily módon nem léphet föl elkenődés és a kép nem törlődik el az időelőtti festékfölvétel miatt. Egyik módszer erre nézve a következő: A festékhordozót és képalapot érintkezésbe hozzuk, midőn még szárazak, azután szemmel beállítjuk és végül nedvességet bocsátunk hozzájuk. Egy másik módszer abban áll, hogy a két fölületet beállítás közben ideiglenesen elválasztjuk egymástól, amely esetben a két fölület már nedves lehet. A beállítást mindkét esetben úgy biztosítjuk, hogy a festékhordozókat pontosan vágjuk íe és fix beosztásokhoz igazítjuk. 5. Erre megkezdődik a festék fölvitele, ha a fe3tékhordozó a képlappal érintkezik és nedvesség van jelen. Csúszásnak nem szabad előfordulnia s a két fölületnek néhány percig benső érintkezésben kell maradnia. Nyomásra görgők alkalmazhatók, azonban a nyomólemezek bensőbb érintkezést eredményeznek és a zsugorodást is megakadályozzák. A festék könnyen átmegy a festékhordozóról a képalapra s az átvitel a képalap zselatinjához adott oldható és oldódást elősegítőszerrel még inkább megkönnyíthető. A festék erre a képalapon rögzítve lesz és többé-kevésbbé oldhatlanná válik. 6. Ha a festékátvitel befejeződött, akkor a két fölületet egymástól elválasztjuk s a festékhordozót visszahelyezzük a festék-