65383. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tetszőleges halmazállapotú anyagoknak tisztítására, derítésére, szín és szagtalanítására, valamint elektroactiválására
Megjelent 1914. évi október lió 7-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 65883. szám. lV/h/l. OSZTÁLY. Eljárás tetszőleges halmazállapotú anyagoknak tisztítására, derítésére, szín- és szagtalanítására, valamint elektroaktiválására. MARCUS RÓBERT CHEMIKUS FRANKFURT/" MAINBAN. A bejelentés napja 1913 november hó 14-ike. A jelen találmány eljárás tetszőleges halmazállapotú anyagoknak tisztítására, derítésére, szin- ós szagtalanítására, valamint elektroactiválására, mely eljárás lényegében abban áll, hogy az anyagokhoz mesterséges úton előállított, kovasavat adagolunk. A kovasav az eltávolítandó fertőzményeket, festőanyagokat, toxinokat stb. magához vonzza úgy, hogy a később foganatosított szűrésnél a kezelt anyagot tiszta állapotban kapjuk meg, míg a fertőzmények a kovasavval együtt maradnak vissza. Ismeretes zavaros folyadékoknak lecsapó és más, hasonló hatású oly anyagokkal végzett tisztítása, melyek kisebb-nagyobb abszorpcióképességgel bírnak. Ezen eljárásoknál fontos szerepet játszanak eddig a fa-, a csont- és a vérszén melyeknek alkalmazása azonban avval a hátránnyal jár, hogy azok tiszta munkát nem igen tesznek lehetővé és hogy az eljárás nem eléggé olcsó. így pl. a legfinomabb vérszénnek ára kilogrammonként egészen 24 koronáig emelkedik. További hátrány, hogy a vérszén csakis 38% szenet tartalmaz és érezhető mértékben vassal és chloridokkal van fertőzve. Általában, a szénnek alkalmazása savtartalmú folyadékoknak tisztításánál mindig megfontolást igényel a legjobb szénféleségeknek is gyakran igen nagy savtartalma következtében. Ezért a szénnek alkalmazása sok esetben nem előnyös és nem kívánatos. Ismeretes továbbá az anorganikus derítő és lecsapó anyagoknak, első sorban a természetes agyagoknak és tömföldszilikátoknak alkalmazása. Ezeknek hátránya azonban az, hogy mindig tisztátalanok és hogy csak igen kis abszorpcióképességgel bírnak. Bolus és kaolin mindig tartalmaz oly fertőzményeket, melyeknek eltávolítása teljesen soha sem sikerül. Ezeknek az anyagoknak használatánál tehát mindig tetemes mennyiségű fertőzménnyel kellett számolni, mely használatukat gyógyászati készítményeknek pl. glycerinnek vagy immunizáló anyagoknak előállításánál aggályossá teszi. így pl. ! a bolusnak és kaolinnak alkalmazása az ezeket kisérő, elkerülhetetlen fertőzmények következtében, a szigorúan tisztán tartandó immunizáló anyagoknak előállításánál mindig veszélyes. Az agyagoknak viszont az a hátrányuk, hogy folyadékokkal érintkezve duzzadnak és így nagy az a veszély, hogy nem tiszta folyadékot, hanem összecsómosodott tömeget kapnak. • Célszerűbb és bizonyos célokra előnyö-