65282. lajstromszámú szabadalom • Prizma
rülni, akkor a két prizmát egymásra kell ragasztanunk, amikor is azokat az egyik prizmából a másikba átmenő sugár irányában egymáshoz el kell tolnunk, amint azt a 3. ábra mutatja. Jó eredményt azonban csak akkor kapunk, ha a prizmákat egymással nem ragasztjuk össze, hanem azokat egy darab üvegből állítjuk elő, ami a találmánynak jellemzője. Egy még sokkal jobb prizmatestet az 1. ábra mutat. Ennél a berajzolt fénysugárnak útja a következő: A fénysugár merőlegesen esik rá a (13) fölületre, a prizma belsejében négyszer verődik teljesen vissza s azután a prizmák a (14) fölületnél erre merőleges irányban hagyja el. A két prizma a (15, 16, 17, 18) fölületen van egymással egyesítve úgy, hogy ezáltal egymáson fekvő tükrözőfölületeket vagy ragasztófölületeket elkerülünk, amely fölületek mindenkor fényveszteséget okoznak. Ennél a prizmánál továbbá még két megmunkálandó fölülettel kevesebb is van, ami szintén lényeges előny. Ha már most a két prizmának összeérő fölületén ellenzőt kell alkalmaznunk, akkor a rajzon vonalkázottan jelölt helyen a prizmába fürésszel befűrészelünk és a nyert hézagot fekete kencével, fekete papirossal vagy hasonlóval töltjük ki. A jelen prizmatestnek az az előnye, mint egy egyszerű lencséé, mivel a fénysugár részére csak egy be- és egy kilépő ponttal bír. Egy további nagy előnye jelen prizmatestnek, hogy a szerelésnél a megerősítésre a nagy (15, 19, 20, 21, 17, 22) fölületek állnak rendelkezésre és szintúgy a túloldali ezekkel párhuzamos fölületek is. Ezek a fölületek továbbá úgy feküsznek, hogy az üvegtest, ha föl van állítva, stabil egyensúlyát megtartja. Jelen prizmatestnek végül még az is az előnye, hogy valamennyi fölülete tisztítás céljából könnyen hozzáférhető. Az 1. ábrán föltüntetett prizmánál anyagmegtakarítást is elérhetünk azáltal, hogy a (19, 15, 16, 23) és (15, 22, 24, 16) fölületekkel párhuzamosan oly vastag darabot vágunk le, hogy a metszővonalak a (19, 20, 21, 17) és (18, 25, 26, 24) négyzetekbe beírt köröket érintik. SzABADALM IGÉNYEK. 1. Prizma, azáltal jellemezve, hogy két együttműködő, de egy darabból előállított prizmatestből álL 2. Az 1. alatt igényelt prizmának egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy két egymáshoz 180°-nál kisebb szöggel érő fölület közül a csiszolandó fölület bevágások által a két fölületnek metszővonalán túl a másik fölületbe meg van hosszabbítva. 3. Az 1. és 2. alatt igényelt prizmának egy kiviteli alakja, jellemezve a két prizma között alkalmazott oly bemetszések által, melyek valamilyen átlátszatlan anyaggal kitöltve ellenzőt képeznek. (1 rajzlap melléklettel.) fMJLfS RÉSZVÉNY TÁRSASÁG MYQMÖÁJ* BifOA> c. '