65213. lajstromszámú szabadalom • Önműködő szakaszra osztó berendezés elektromos központokhoz az áramszolgáltatás megszakításának korlátozására

tartozó hálózatot kénytelenek táplálni és ily módon túlterheltek lesznek, ami az összes (5) kapcsolók rakétaszerű kiiktatását és ebből kifolyólag a berendezés teljes működésen­kívüli állapotát idézné elő. A hibás szakasz generátorai túlterhelés ellen a szakasz tápvezetékeiben lévő bizto­sítókészülékek, pl. váltakozó áram esetén olajkapcsoló, vagy egyenáram esetén kiolvadó biztosítékok által védve vannak. Ezen sajá­tos elrendezés következtében a generátorok további megvédésére az (5) kapcsolóknál nincs szükség maximumrelaiskre, hanem csak visszáramrelaiskre, azáltal, hogy a maximális hatást egyetlen oly pontra visz­fíziík át, ahol az sem nem zavar, sem nem veszélyes. A (16) zárókontaktus ahelyett, hogy az (5) kapcsolótól függne, a generátor gerjesztő áramának kapcsolója által vezérelhető, ami leggyakrabban kézi útcn történik. Ezen el­rendezés előnye, hogy a (2) szakaszkapcsoló az (5) biztosító kapcsolótól függetlenné válik és még akkor is nyittatik, ha az (5) kap­csoló a (4) generátort véletlenül előzőleg le­kapcsolja. A találmány tárgyának más elrendezését kapjuk (lásd az 1. ábrát is), ha a (9, 10, 13) vezetékeket és a (13) közbenső kapcsolót •elhagyjuk és a (8) maximumrelaisket a (15) kikapcsoló szolenoiddal kapcsoljuk, mimellett minden szakasz számára külön battériát rendezünk el; a (8) relaisk ez esetben csak akkor léphetnek működésbe, ha a megfelelő (4) generátor jár. Valamely (4) generátor túl­terhelésénél először is a hozzátartozó (2) kapcsoló nyittatik. A szakasz ezen oldalán dolgozó generátor lekapcsolása által a sza­kasz másik oldalán dolgozó generátor erő­sebben túlterheltetik és a második (2) sza­kaszkapcsolót kiiktatja. Ezáltal azonban a hibás szakasz úgy, mint az első kivitelnél, lekapcsoltatott, míg a többi szakasz tovább nem befolyásoltatik. A (8) relais érzékenysége tekintetében mondottak ezen esetre is állnak. Hogy az érzékenységek ezen különbségétől magunkat függetlenítsük, az (5) kapcsolót vezérlő re­lais hatását a (2) kapcsolóra is kiterjeszt­hetjük. Mindkét leírt elrendezésnél, mint ezt az ábrák is mutatják, az összes szakaszkapcso­lóknak a generátorokhoz képest ugyanezt a helyzetet kell elfoglalni, oly célból, hogy meggátoljuk, hogy a kapcsolók kiiktatása után két generátor egy szakaszra dolgozzék. A 3. ábra szkémásan még egy igen egy­szerű eszközt mutat, mely lehetővé teszi, hogy baleset esetén tartalékgenerátor lép­jen működésbe és pedig azáltal, hogy (k, 1, m, n, o) átkapcsolókat rendezünk el, melyek az egyes (a, b, c, d, i) generátorok mind­egyikét a jobb vagy balirányú szakaszokhoz kapcsolhatják. A teljes vonallal rajzolt hely­zetnek megfelelően az adott pillanatban az (a, c, d, i) generátorok működnek. Ha a (b) generátort be akarjuk kapcsolni és a (d) generátort pl. vizsgálat vagy javítás céljá­ból működésen kívül akarjuk helyezni, az (1) és (m) átkapcsolókat a pontozott vonallal jelzett helyzetbe hozzuk. A (k) és (e) átkap­csolok eredeti helyzetükben maradnak, míg az (n) átkapcsolót a középső kapcsolási hely­zetbe hozzuk. A leírt elrendezés természetesen minden generátorrentíszernél használható. Egyen­áramú generátorok esetén a (8) relais egy, a generátor áramkörébe iktatott ellenállás kapcsairól ágazik el. A (13) közbenső megszakítóra nincs föl­tétlenül szükség, de ez hasznos segédeszköz, mert alkalmazásánál közönséges szerkezetű relaisk használata válik lehetővé, melyek különben erős áramokat nem tartanának ki. Az önműködő megszakítók hajtószole­noidjai kívánatra kis elektromos motorokkal is helyettesíthetők, melyeknek tengelyére egy, a megszakító karjára ható kis fogazott rúd'dal kapcsolatban álló fogaskereket he­lyezünk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Biztosítóberendezés szakaszkapcsolók ál­tal szakaszokra osztott zárt sinrendszerű elektromos hálózatokhoz, a szakaszkap­csolók között fekvő generátorcsatlakozá­sokkal ós elosztóvezetékekkel, azáltal

Next

/
Oldalképek
Tartalom