65213. lajstromszámú szabadalom • Önműködő szakaszra osztó berendezés elektromos központokhoz az áramszolgáltatás megszakításának korlátozására

tartozó hálózatot kénytelenek táplálni és ily módon túlterheltek lesznek, ami az összes (5) kapcsolók rakétaszerű kiiktatását és ebből kifolyólag a berendezés teljes működésenkívüli állapotát idézné elő. A hibás szakasz generátorai túlterhelés ellen a szakasz tápvezetékeiben lévő biztosítókészülékek, pl. váltakozó áram esetén olajkapcsoló, vagy egyenáram esetén kiolvadó biztosítékok által védve vannak. Ezen sajátos elrendezés következtében a generátorok további megvédésére az (5) kapcsolóknál nincs szükség maximumrelaiskre, hanem csak visszáramrelaiskre, azáltal, hogy a maximális hatást egyetlen oly pontra viszfíziík át, ahol az sem nem zavar, sem nem veszélyes. A (16) zárókontaktus ahelyett, hogy az (5) kapcsolótól függne, a generátor gerjesztő áramának kapcsolója által vezérelhető, ami leggyakrabban kézi útcn történik. Ezen elrendezés előnye, hogy a (2) szakaszkapcsoló az (5) biztosító kapcsolótól függetlenné válik és még akkor is nyittatik, ha az (5) kapcsoló a (4) generátort véletlenül előzőleg lekapcsolja. A találmány tárgyának más elrendezését kapjuk (lásd az 1. ábrát is), ha a (9, 10, 13) vezetékeket és a (13) közbenső kapcsolót •elhagyjuk és a (8) maximumrelaisket a (15) kikapcsoló szolenoiddal kapcsoljuk, mimellett minden szakasz számára külön battériát rendezünk el; a (8) relaisk ez esetben csak akkor léphetnek működésbe, ha a megfelelő (4) generátor jár. Valamely (4) generátor túlterhelésénél először is a hozzátartozó (2) kapcsoló nyittatik. A szakasz ezen oldalán dolgozó generátor lekapcsolása által a szakasz másik oldalán dolgozó generátor erősebben túlterheltetik és a második (2) szakaszkapcsolót kiiktatja. Ezáltal azonban a hibás szakasz úgy, mint az első kivitelnél, lekapcsoltatott, míg a többi szakasz tovább nem befolyásoltatik. A (8) relais érzékenysége tekintetében mondottak ezen esetre is állnak. Hogy az érzékenységek ezen különbségétől magunkat függetlenítsük, az (5) kapcsolót vezérlő relais hatását a (2) kapcsolóra is kiterjeszthetjük. Mindkét leírt elrendezésnél, mint ezt az ábrák is mutatják, az összes szakaszkapcsolóknak a generátorokhoz képest ugyanezt a helyzetet kell elfoglalni, oly célból, hogy meggátoljuk, hogy a kapcsolók kiiktatása után két generátor egy szakaszra dolgozzék. A 3. ábra szkémásan még egy igen egyszerű eszközt mutat, mely lehetővé teszi, hogy baleset esetén tartalékgenerátor lépjen működésbe és pedig azáltal, hogy (k, 1, m, n, o) átkapcsolókat rendezünk el, melyek az egyes (a, b, c, d, i) generátorok mindegyikét a jobb vagy balirányú szakaszokhoz kapcsolhatják. A teljes vonallal rajzolt helyzetnek megfelelően az adott pillanatban az (a, c, d, i) generátorok működnek. Ha a (b) generátort be akarjuk kapcsolni és a (d) generátort pl. vizsgálat vagy javítás céljából működésen kívül akarjuk helyezni, az (1) és (m) átkapcsolókat a pontozott vonallal jelzett helyzetbe hozzuk. A (k) és (e) átkapcsolok eredeti helyzetükben maradnak, míg az (n) átkapcsolót a középső kapcsolási helyzetbe hozzuk. A leírt elrendezés természetesen minden generátorrentíszernél használható. Egyenáramú generátorok esetén a (8) relais egy, a generátor áramkörébe iktatott ellenállás kapcsairól ágazik el. A (13) közbenső megszakítóra nincs föltétlenül szükség, de ez hasznos segédeszköz, mert alkalmazásánál közönséges szerkezetű relaisk használata válik lehetővé, melyek különben erős áramokat nem tartanának ki. Az önműködő megszakítók hajtószolenoidjai kívánatra kis elektromos motorokkal is helyettesíthetők, melyeknek tengelyére egy, a megszakító karjára ható kis fogazott rúd'dal kapcsolatban álló fogaskereket helyezünk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Biztosítóberendezés szakaszkapcsolók által szakaszokra osztott zárt sinrendszerű elektromos hálózatokhoz, a szakaszkapcsolók között fekvő generátorcsatlakozásokkal ós elosztóvezetékekkel, azáltal