65176. lajstromszámú szabadalom • Indítóberendezés explóziós mótorok és általában mechanikai eszközök útján állítandó mótorok számára

ségével a mótor a fogasrudat mozgatja. Ha a rúgó letört darabjai a fogasrúd eltolását azon pontig, melynél az említett kikapcsolás végbe megy, megakadályozzák, a fogasrúd megakasztásánál a mozgást a motorról átvivő részek törése, illetőleg eltorzulása elkerülhetetlen. A leírt berendezésnél ellenben a mozgás átvitelére való részek úgy vannak elrendezve, hogy azok kikapcsolása önműködően megy végbe, ha a fölülmúlandó ellenállás nagyobb, mint az, mely a rúgó összenyomása által keletkezik. Ezen elrendezés a 13. ábrán látható. Az (X) emelő, melyre az (R) rúgó hat, az excenteres (Yl) csappal van ellátva, melyet a (VI) rúd a (Z) emelő (Zl) csapjával köt össze. A (Z) emelő, mint már említettük, a (K) mótortengely körül forgathatóan van ágyazva és a (Q) fogaskereket hordja, mely a mótortengelyre ékelt fogaskerékbe kapaszkodik ós arra való, hogy a motorról a (Ql) fogaskerék és egyébb közbenső eszközök útján a (B) fogasrúd eltolását eszközölje. Az (X) emelőnek (Y) csapja körül való forgatása folytán a (Z) emelő is forog a (K). mótortengely körül, hogy a (Q, Ql) fogaskerekek kapcsolódását létesítse vagy megszüntesse. Ha a (Q) és a (Ql) fogaskerekek egymásba kapaszkodnak, ami a rúgó megfeszítése közben történik, az (Yl) csap közepe nem a (Zl) és (Y) csapok középpontjait közvetlenül összekötő vonalban fekszik, ami különben át nem kapcsolható szerkezetet jelentene, mely a fogaskerékműnek a kerekeket szétkapcsolni törekvő minden visszaható működésének ellenállani volna képes. Áz (Yl) csap az említett összekötő vonal fölött körülbelül 20 fokra fekszik úgy, hogy a rúgó megfeszítése közben a (Q) és (Ql) fogaskerekek kapcsolódását nemcsak az át nem kapcsolható szerkezetet képező (Zl, Yl) •csapok és (Y) csap között föllépő visszahatás biztosítja, hanem az (R) rúgó is, melynek hatása úgy szabályozható, hogy ezen rúgó az indítórúgó rendes megfeszítésénél a fogaskerekeket szétkapcsolni törekvő erő ellen működik. Ha azonban a kapcsolódó fogaskerekekre ható ellenállás (pl. a rúgó eltörése esetén) meghatározott határon túl növekszik, az (R) rúgó enged és az (Yl) csapot a 13. ábrán látható helyzetből a 14. ábrán látható helyzetbe kilengeni engedi, minek következménye a (Q, Ql) fogaskerékmű kikapcsolása, tehát a mótor által eszközölt fogasrúdeltolásnak megszakítása. A berendezés működési módja a következő : Ha a fogasrúd az 1. ábrán föltüntetett helyzetben van, tehát az (L) fog az (I) fogasrúdtoldatnál nem ütközik ellenállásba, az (R) rúgó az (L) fogat a 8. ábrán látható nyíl irányában úgy forgatja, hogy az (N) kar az (U) kilincs (7. ábra) pályáján kívül esik. Ha az indítórúgó meglazulása rendes módon ment végbe és a fogasrúd a 2. ábrán látható helyzetben van, az (L) fog ellenkező értelemben forgott el (10. ábra) ós az (N) kar az (U) kilincs mozgási pályájába be van kapcsolva. Az (U) kilincs az (N) kart visszataszítja és ezen mozgást az (NI) csap, a (V) rúd és a (Zl) csap a (Z) emelőre viszik át, mely úgy leng ki, hogy a (Q, Ql) fogaskerekek bekapcsolódnak és a rugónak újból való megfeszítése megy végbe. Ha az indítórúgó meglazulása rendkívül hevesen megy végbe, a fogasrúd a 2. ábrán föltüntetett határon túlhalad és a rugónak elleokező értelemben való összenyomását eszközli. Ez esetben az (L) fogat az (I) toldat tovább löki vissza (12. ábra), mint rendes működésnél (10. ábra), valamint az (U) kilincs pályájába belépő (N) kart a kilincs nem befolyásolja, mert az (L) fog elállítása az (N) karnak nagyobb mozgási sebességet ad, mint az (U) kilincs sebessége. Ennek következtében a (Zl) csapra gyakorolt lökés, valamint a (Z) emelő kilengése és a (Q, Ql) fogaskerekek bekapcsolása, mely a fogasrúdnak a rúgó megfeszítésére való mozgatásához szükséges, elmaradnak. Ha a fogasrúd ismét visszamozog, az (L) fog az (I) toldat fölületén csúszik és a (P) kar a 2. és 10. ábrán látható helyzethez képest, melyben az (L) fogat az (R) rúgó az (I) toldat homlokoldalához szorítja, oly helyzetet foglal el, hogy az (R) rúgó által ki-