65168. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tüzelőanyagok elgázosítására

«lő. Ha tehát pl az ellenáram előmelegítő­ben a fölhevítést körülbelül 600°-ig foly­tatjuk és akkor annyi levegőt vezetünk hozzá, hogy azáltal 3°/o szénsav képződik, úgy a gáz hőmérséklete 900°-ra emelkedik. Ily szénsavtartalom azonban különösen az esetben, ha a bevezetett gáz a gáztalaní­tási termékekből áll, vagyis a találmány­beli eljárással nyert gáz alkalmaztató, oly alacsony, hogy az adag szilárd szenén nem állhat be redukció. Az eljárásnak további •előnye, hogy ellenáramú előmelegitők hasz­nálhatók, amelyek alacsony hőmérsékletek­hez egyszerűbben és nagyobb üzembizton­sággal szerkeszthetők meg, mint magas liő mérsékletekhez. A leírt eljárást úgy is foganatosíthatjuk, hogy a kátrányt a kokszhozam növelésére használjuk föl, ami olykép történik, hogy a kátrányt vagy annak egy részét nem hagy­juk a rostélyból kilépni, hanem a gázára­mot idejekorán félbeszakítjuk és azután megfordított irányban, tehát alulról fölfelé vezetjük az adagon keresztül. Ez a gáz a kátrányt vagy a kátrány alkatrészeit a fölső izzó kokszon szilárd szén kiválása mellett hajtja keresztül. Ezt a folyamatot még az­által is megkönnyíthetjük, hogy közvetlenül a rostélyon, likacsos kokszot rendezünk el apró darabokban, amely a kátrányt magába szívja és kifolyását gátolja. A leírt eljárás előnyei a többi között még abban vannak, hogy a meleg teljesen egyen­letesen és közvetlenül, tehát nem retorta­falakon vagy má3 efféléken keresztül ada­tik át a tüzelőanyagoknak. Továbbá a nyert értékes melléktermékek mennyisége is igen nagy, minthogy azok önsúlyuk és a gázok hatása alatt mindig mélyebb, hideg réte­gekbe kerülnek, amiáltal bomlásuk meggá­toltatok. Ebből ismét a bevezetett gázok melegének igen jó kihasználása következik, -amennyiben ezek csak egy temperatura­fokozat alkalmazásánál az egész gáztalaní­tás alatt gyakorlatilag hidegen távoznak. A kondenzálható termékek sem vezetnek el lényeges melegmennyiséget elgőzösítésük közben, minthogy ez a meleg az alsó, hide­gebb rétegekben ismét szabaddá válik. Annak következtében, hogy a gázok az adag alsó oldalán a gázátbocsátó alátéten (rostélyon) keresztül lépnek ki, az összeB, tehát a köny­nyen kondenzálható alkatrészek is könnyen nyerhetők. Azonkívül a kokszhozam is nagy, mert a szénoxidból a gázok által szabályo­san keresztüláraraolt elgázosítózónában szén­savképződés mellett szén rakódik le az erre alkalmas hőmérsékleti intervallumban. A kokízmaradékban tartalmazott melegnek gáz hevítésére való fölhasználása a gáztalaní­táshoz való melegszükségletnek további csökkentését teszi lehetővé és azonkívül az üzemet is célszerűbbé teszi. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás tüzelőanyagoknak gáztalanítására, azáltal jellemezve, hogy a tüzelőanya­gokat, amelyek egy tartányban gázát­bocsátó alátéten (rostélyon) vannak föl­halmozva, periodikus üzemben fölülről bevezetett, lefelé az adagon keresztül­menő, forró gázok vagy gőzök által gáz­talanítjuk. 2. Az 1. pontban igényelt eljárás foganato­sítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az elgázosítást egymásután következő szakaszokban, fokozatosan melegebb gá­zokkal végezzük. 3. Az 1. és 2. pontban igényelt eljárás foga­natosítási módja, azáltal jellemezve, hogy a gáztalanítást végző forró gázok vagy , gőzök keresztülvezetése előtt az adagot kiszárítjuk olykép, hogy azon aránylag alacsony hőmérsékletű gázokat vagy gő­zöket vezetünk keresztül a víz kihajtása céljából. 4. Az 1—3. pontokban igényelt eljárás foga­natosítási módja, azáltal jellemezve, hogy a gáztalanításra szolgáló gázokat vagy gőzöket egy másik tartány forró, már gáztalanított maradékán való keresztül­vezetés által hevítjük föl. 5. Az 1—4. pontokban igényelt eljárás fo­ganatosítási módja, azáltal jellemezvej hogy a gáztalanításhoz előbb fölhevített és azután csekély mennyiségű levegő hozüáadagolása által részben elégetett

Next

/
Oldalképek
Tartalom