65167. lajstromszámú szabadalom • Eljárás villamos rezgéseknek vagy váltakozó áramnak kondenzátor áramkör fölhasználásával való előállítására

melynél valamely kapcsolási foknak a szikraköz állapotától való függősége meg van szüntetve, mivel ennél nem szükséges már, hogy az elektródatávolságok oly kicsinyek legyenek, hanem azok a távolságok több mm.-t, is kitehetnek. A jelen új eljárásnál a szikraköz nem szolgál már úgy, mint eddig, az egy kisülési folyamatnál tekintetbe jövő feszültség határolására, hanem az csakis kioltó ellenállást képez. A találmány szerint a szikraközök aránylag nagyok, mindenesetre pedig nagyobbak, sem hogy a táplálóáram maximális feszültsége a szikraközökön átüthetne és annyi szikraköz van sorban kapcsolva, hogy minden egyes szikraközre eső energiamennyiség oly nagy, mint amennyi a meghatározott meglévő kapcsolási foknál jó eloltó hatás lélesítésére éppen szükséges. A jelen találmány tárgyánál tehát a szikrahossz befolyása a kapcsolásra teljesen elmarad és szikraközönként az energiának nem kell már olyan kicsinynek lennie, mint eddig. Ebből az eljárásból továbbá a kiküldött energia új szabályozási módja is adódik. Eddig a bekapcsolt szikraközök sorozatainak számát változtatták és a küldő, fél szikraköz-számnál, egynegyed energiát kapott. A jelen új eljárás szerint azonban a szikraközök száma mindig állandó maradhat és az energia meghatározása a töltőfeszültség változtatása által történik. Ha a kisebb feszültségeknél nagyobb energiamennyiségeket akarunk kapni, akkor, mint a 2. ábrán föltüntetett példából látható, a jelen kapcsolás célszerűen még az ismeretes Braun-féle energiakapcsolással is összeköthető, mikor is tetszés szerinti számú energiakör egymás után kapcsolható. Az (al, a2) és (a3) szikraközök, melyek a (b) önindukciókkal együtt a munkaáramkört képezik, a gyújtókészülék segélyével egyidejűleg hozatnak működésbe úgy, hogy a (cl, c2) és (c3) kondenzátorok kisülései között fáziseltolódások nem származhatnak. Ennek következtében mindegyik kör önindukciója mint közös (b) önindukció képezhető ki. (p) a szükséges fojtótekercsek, melyeken át a kondenzátorokat töltjük. A 3. ábrán oly kapcsolás van föltüntetve melynek az 1. és 2. ábra szerinti kapcsolások fölött az az előnye, hogy a gyújtóáramkörnek nem kell különlegesen a (b) tekercsre hangolva lennie. Ezt azáltal érjük el, hogy a (b) tekercs úgy a munkaáramkörnek, mint a gyújtóáramkörnek is önindukcióját képezi. A munkaáramkörben beálló hullámhossz változásoknál tehát az önindukció a gyújtóáramkörben is megváltozik. (g) a segédszikraköz, mely a (h) kondenzátorral és a (b) önindukcióval sorba kapcsolva a gyújtóáramkört adja, mely a (el, al, c2, a2, b) munkaáramkörrel szilárdan van kapcsolva. A (g) szikraköz egyik sarka, mint a rajzban föltüntetett kiviteli alaknál, a (b) önindukcióval közvetlenül kapcsolható össze, vagy pedig, amint az a pontozott vonallal van föltüntetve, az (al) szikraköz I höz kapcsolható úgy, hogy ezzel a szikraközzel és a (cl) kapacitással van sorba kapcsolva, a folyamat a következő: Először is a (h) kondenzátor kisülése következtében a (g) segédszikraközön üt át szikra, azután a gyújtófeszültség (el, al), illetőleg (c2, a2) között van és mivel ez a feszültség magasabb, mint a szikraköz feszültsége, a munkaszikraközökön is azonnal szikra üt át. Ily módon tehát egy vagy több munkaszikraköz átüthető. A gyújtások számát célszerűen úgy választjuk, hogy az egy hallható hangnak feleljen meg. Ennek következtében a gyújtások rytmusában bekövetkező kisülések is a munkaáramkörben hanglökések alakjában mennek végbe. A hangmagasság ebben az áramkörben még akkor is állandó marad, ha a munkaáramkörben a töltőfeszültséget változtatjuk, ami az energiaszabályozás céljából előre kapcsolt ellenállásokkal történhet. Folytonos vagy fokozatos hangmagasságváltozást a munkaáramkörben az (1) megszakító segélyével nagyon könnyen. eszközölhetünk, mivel a megszakító áramkörben az energia c agyon kicsi. Magától értetődik, hogy a gyújtóberendezést a helyett, hogy azt külön (m) segédáramforrásból táplálnók, megfelelő összekötő vezeté-