65133. lajstromszámú szabadalom • Verőcséve fonó- és zsinórverőgépek számára
Megjelent 1914. évi augusztus hó 37-én. MAGY. JGFEV KIR. SZABADALMI g® HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 65133. szám. XIV/C. OSZTÁLY. Verőcséve fonó- és zsinórverőgépek számára. A. RUDOLPH CÉG WIENBEN. A bejelentés napja 1913 október hó 31-ike. Elsőbbsége 1912 november hó 16-ika. Az eddig ismeretessé vált verőcsévék, melyeknél a cséve a fonó- vagy zsinórverő gép állványzatához vízszintesen és eltolhatatlanul van erősítve, azon hátránnyal járnak, hogy a fonal feszítő súlya közvetlenül utóbbin függ, miáltal a fonal különböző szög alatt fut le, mi a fonal befűzését megnehezíti, továbbá egyenlőtlen fonalfeszültséget okoz, a csévék föltevésénél sok időveszteséggel jár, végül pedig a fonal görbületek folytán nagyobb fonalsúrlódást ós az anyag nagyobb igénybevételét okozza. Mindezen hátrányokat jelen találmány azáltal szünteti meg, hogy a gép állványzatához föl-alá mozgékony fogazott rudat erősít, melynek alsó részén néhány fog hiányzik, mely fogazott rúd egyfelől a fonalfeszültséget létesítő súlyt hordja, másfelől pedig a cséve tengelyre erősített fogaskerékkel kapcsolódik és azt a csévével együtt a fonalnak hosszabbodása vagy rövidülése szerint egyik irányban elforgatja vagy pedig az ellenkező irányban való elforgást nem gátolja, miáltal a fonal feszültsége állandó és a fonal adagolása lehetséges, amint a fogasrúd legmagasabb helyzetében a fogaskerék a rúd fogatlan részébe jut és abban üresen jár. Mellékelt rajzon látható jelen találmány egyik példaképeni kiviteli alakja: 1. és 2. ábrák a találmánynak két egymásra merőleges nézetét részbeni metszetét, 3. ábra metszetet 1. ábra A—B vonala szerint tüntet föl. A (b) támasztó karimák közötti térbe nyúlnak be a fonógépnek föl nem tüntetett hajtólemezei. A fölső (b) karima hordja az egysinű (c) verőállványt, melyben a (d) vízszintes tengely van forgathatóan ágyazva. A (d) tengelyre egyfelől az (e) cséve, másfelől az (f) fogaskerék van megerősítve, mely a (c) sin mentén föl-alá mozgékony (g) fogasrúddal kapcsolódik. Ennek alsó végén fogazatlan (h) részlet van, két végén pedig egy-egy (i) toldata, mellyel a (c) sin mentén vezetődik. A fölső (i) toldaton a (c) sin mentén hosszirányban eltolható (k) súly ül. Az (e) cséve a (d) tengellyel együtt forog és azon önkéntelen tengelyirányú elto lások ellen két (m) lemezrúgó tartja meg, melyek azért a csévének lehúzását nem akadályozzák. A (c) sin fölső végén a lefutó (o) fonal számára (n) vezetékiül van. A verőnek a fonóponttól Vf.ó változó távolságából adódó változó fonalhosszhoz jelen találmány azáltal alkalmazkodik, hogy a fonal megrövidülésekor az (e) cséve az (f) fogaskerékkel oly értelemben fordul el, hogy a (g) fogasrúd a (k) súllyal emelkedik, míg az (o) fonal hosszabbodásakor a (k)