65119. lajstromszámú szabadalom • Vasbetonfödém és eljárás előállítására
Megjelent 1914. évi augusztus l ó 25-én. HAGY. fggj* KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 65119. szám. VIH/a. OSZTÁLY. Vasbetonfödém és eljárás előállítására. KÁLNAI GYÖRGY ÉPÍTÉSZ BUDAPESTEN. A bejelentse napja 1913 decémber hó 19-ike. A jelen találmány olyan bordás vasbetonfödémekre vonatkozik, amelyeken a bordák ' közeit üreges idomtéglák töltik ki, amelyek egyúttal a betonnak héjazását alkotják úgy, hogy külön héjazásra nincsen szükség. A találmány abban áll, hogy az üreges idomtéglákat kengyelszerűen vagy egyéb megfelelő módon alakított pántok vagy effélék közvetítésével a betonbordák vasbetétjeire függesztjük és pedig akként, hogy az idomtéglák a vasbetétekkel ne érintkezzenek és így ne akadályozzák a vasbetéteknek betonnal minden oldalról való körülágyazáBát. Ily módon, ha a vasbetétek elég erősek nemcsak héjazásra, hanem semminemű aláállványozásra vagy aláducolásra sincsen szükség, mert qz építés egyszerűen a vasbetétekre keresztirányban fektetett pallókról történhetik. A mellékelt rajz a találmány tárgyának egy kiviteli alakját tünteti föl és pedig az 1. ábra a födém keresztmetszete, a 2. ábra annak hosszmetszete, a 3. ábra ugyancsak hosszmetszet a födémet építés közben alátámasztó gerendával, a 4. ábra alaprajz, az 5—7. ábrák pedig egyes elemeket különállóan perspektivás nézetben tüntetnek föl. A vasbetéteket a föltüntetett kivitel szerint (a) T-tartók alkotják. A két végükön befalazott vagy alátámasztott tartóknak fölfelé álló gerincére tetszőleges, de legalább is az alkalmazott idomtéglák hosszának megfelelő közökben az 5. ábra szerint alakított (b) kengyeleket húzunk föl és ezeknek széleire függesztjük a megfelelő (cl) kiugrással ellátott (c) idomtéglákat. A betonnak erre következő bedöngölésekor a (c) idomtéglákat egyrészt a (b) kengyelek, másrészt a téglákon alul kiképezett s a szomszédos téglákon többé-ke vésbbé összeérő (c2) peremek biztosítják helyzetükben. A (b) kengyelek elsősorban arra valók, hogy közvetítésükkel a (c) téglákat úgy függeszthessük az (a) tartókra, hogy az utóbbiak annyira szabadon maradjanak, hogy a bedöngölt beton köröskörül kellő vastag rétegben körülvehesse azokat. Előnyös szerepe van azonban a kengyeleknek egyúttal a nyíró igénybevételek fölvételében is. Megjegyzendő, hogy a (c) idomtéglákat borító betonlemez esetleg el is maradhat, amikor is a vasbetonbordák egyes különálló gerendákat alkotnak, anélkül, hogy a találmány lényege változnék. Ha az (a) tartók elég erősek, a födém mindennemű aláállványozás vagy aláduco-