65051. lajstromszámú szabadalom • Illusiótkeltő berendezés optikai szinpadi hatások számára
•Megjelent 1914. évi augusztus hó 14-én. MAGY. KIR. SZABADALMI JJ G M HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 65051. szám. IX/e. OSZTÁLY. Illúziót keltő berendezés optikai színpadi hatások számára. HAGEDORN WILLY MÉRNÖK BERLINBEN. A bejelentés napja 1912 junias hó 27-ike. Elsőbbsége 1911 junius hó 28-ike. Jelen találmány tárgya elrendezés többszörös optikai színpadi illusióknak előállítására, mely lényegében tükörképnek kombinációja, a tükrözőfölület mögött elrendezett áttetsző fölületre vetített képpel. Mellékelt rajzon látható jelen találmányi idea több kiviteli alakja. 1. ábra az összes tekintetbe jövő kulisz«záknak, tükröknek és vetítőfelületeknek első normális helyzetét mutatja oldalnézetben, 2. ábra ennek két változatát hasonló nézetben. az egyes alkotó elemeknek különböző helyzeteiben. Jelen elrendezés fő alkatrészei, melyek a kívánt illúziót előidézik, az (a, b) tükörüveg, valamint a mögötte elkülönítve felállított (c, d) vetítőfölület. Utóbbi tetszésszerinti anyagból, például olajozott vászonból, homályosra csiszolt üveglapból vagy -ehhez hasonlóból állhat és hátsó oldala (f) vetítőkészülék által vetített, vagy mozgóképekkel világíttatik meg. Az (a, b) tükörüveglap előtt elhelyezett (g, h) keret hátsó oldala, szintén be van festve és pedig sokkal élénkebb színekkel, mint a mellső oldalon, azért, hogy annak látszólagos tükörképe ne tegyen gyengébb benyomást a keret mellső oldalánál. A (g, h) keret előtt, melynek hátsó oldalát élénken megvilágítjuk, még egy (k, 1) keret van elrendezve, melyen át a nézők a (B) helyről a tényleg meglevő (g, h) ketleten kívül, a (g, h) heret hátsó oldalán lévő képet, az (m, n) virtuális tükrözősíkban is meglátják. A találmánynak azon része, mely nagyobb valószínűséget és életet kölcsönöz a képnek, abban áll, hogy a kinematograph vetítőfölülete, az (a, b) tükörüveglap és a (g, h) keretnek az (a, b) tükörben keletkezett, látszólagos képének síkja közé helyeztetik, tetszőlegesen közelebb az (a, b) laphoz, vagy pedig 2. ábrán látható módon, közelebb az (m, n) tükörkép síkjához. Ezáltal lehetővé válik, hogy a kinematograph szereplő személyei nem esnek mindig középre a (g, h) kulissza és az (m, n) tükörképsík közé, hanem a való viszonyoknak megfelelően, tetszésszerinti helyzetben lehetnek, a (g, h) keret és az (m, n) tükprkép síkja között. Keretben kifeszített, olajozott vászonfölület helyett, a 2. ábrán pontozottan föltüntetett (o, p) homályosan csiszolt üveg is alkalmazható, az (a, b) tükörüveglap mögött. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Illiuziótkeltőberendezés, optikai Bzinpadi hatások számára, azáltal jellemezve,hogy az utolsó tényleges, hátsó oldalán élénken kifestett és megvilágított (g, h) ke-