65038. lajstromszámú szabadalom • Kettős bádogtartó
j — 2 -egyébként ugyanaz, mint az 1. ábrán. E két kiviteli alak a (2) támasz alkalmazása által azt az előnyt adja, hogy a terhelés központos, a szögecselés megtakaríttatik és az összeillesztés igen egyszerű. A tartófelek •összekötése közvetlenül is eszközölhető, mint ezt a 3—6 ábrák mutatják. E szerkezet előnye az, hogy a esapszerű mélyítésekbe merevítőtestek helyezhetők be, melyek a stabilitás fokozását biztosítják és egyidejűleg töltőrészek fölfektetésére is szolgálnak. A 4. ábra szerint a tartófelek azáltal köttetnek össze, közvetlenül, hogy a tartó szára bizonyos távolságokban, a szelvényezés előállítása előtt, a (16—17) és (19—20) irányban behasíttatik. Egyidejűleg a szár a (16—19) és (17—20) szélességben befelé sajtoltatik (3. ábra) és azután befelé a (9, 14, 15, 13) és kifelé a (9, 10, U, 12, 13) alakot képezi. A (9, 14, 15, 13) hosszúságnak emellett egyenlőnek kell lennie a <9, 10, 11, 12, 13) hosszúsággal. A befelé sajtolt (21) szármerevítések egymással összeköttetnek és egyidejűleg a fabetétek fölfektetésére szolgálnak. A rajz szerint a két tartó fél szármerevítései szögecsek által vannak összekötve, azonban az összekötés más módon, pl. csavarok, hegesztés vagy hasonló által is történhetik. A (21) -szármélyítésben célszerűen a (22) czementmefevítőtest (5. és 6. ábra) ágyazható, melyen (a) töltőlemezek fekszenek, az utóbbiak (18)-nál a tartó szártoldatán és egyébként a (22) merevítőtesten nyugszanak. Mint azt a (7—14) ábrák mutatják a tartófelek azáltal is egyesíthetők egy egésszé, hogy a szár meghatározott távolságokban, részleges magasságában három heíyen behasíttatik. Ez a rész azután kettős szögalakban befelé hajlíttatik és így a tartófelek között egy meghatározott távolságban természetes összekötést képez. A meghajlított szártoldat egyidejűleg merevítőszögvas gyanánt szolgál. A (30) Bzár a (23—25) magasságban a (23, 24, 25, 26, 23) terjedelemben föl van hasítva és az ezen anyagból kapott (27) j kettős szögvas a (28) szögecselés általi összekötésre szolgál. A 9. ábra két szárfél hosszmetszetét és azoknak a (27) szárkihajlítások által való összekötését mutatja. A 10. ábra vasbetoncélokra való kiviteli alakot mutat, melynél a tartófelek közötti (31) távolság megfelelő nagy. Ezen szerkezetnek a 1 i. ábrán föltüntetett oldalnézete szerint a (23, 24, 25, 26) hasíték nagyobbra van választva, hogy a tartófelek és a mezők között a beton jó összekötését kapjuk, mint ezt a 12. ábra mutatja. A 13. és 14. ábra oly kiviteli alakot mutat, melynél (29) fabetét van alkalmazva. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kettős bádogtartó, jellemezve azáltal, hogy az egymással összekötött tartófelek kifelé, vagy befelé álló, bordaszerű tetszésszerinti alakú kihajlításokkal vannak ellátva. 2. Az 1. igénypont szerinti kettős bádogtartó- kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a tartófelek, betelé álló kihajlásaikkal, egy központos (2) támaszhoz csatlakoznak. 3. Az 1. és 2. igénypontok szerinti kettős bádogtartó kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a tartószárak, magasságuk egy részén, megfelelő távolságokban két-két függélyes hasítékkal vannak ellátva, melyek között a szárak egészen az érintkezésig befelé vannak sajtolva és egymással tetszésszerinti módon vannak összekötve. 4. Az 1—3. igénypontok szerinti kettős bádogtartó kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a tartóözárak (21) mélyítéseiben egy (22) cementmerevítőtest van ágyazva és egyidejűleg (a) töltőlemezek vannak alkalmazva, melyek egyrészt a cementmerevítőtesten, másrészt a (18) Bzártoldaton nyugszanak. 5. Az 1—4. igénypontok szerinti kettős bár dogtartó kiviteli alakja, jellemezve az-