65038. lajstromszámú szabadalom • Kettős bádogtartó

j — 2 -egyébként ugyanaz, mint az 1. ábrán. E két kiviteli alak a (2) támasz alkalmazása által azt az előnyt adja, hogy a terhelés köz­pontos, a szögecselés megtakaríttatik és az összeillesztés igen egyszerű. A tartófelek •összekötése közvetlenül is eszközölhető, mint ezt a 3—6 ábrák mutatják. E szerke­zet előnye az, hogy a esapszerű mélyíté­sekbe merevítőtestek helyezhetők be, me­lyek a stabilitás fokozását biztosítják és egyidejűleg töltőrészek fölfektetésére is szolgálnak. A 4. ábra szerint a tartófelek azáltal köttetnek össze, közvetlenül, hogy a tartó szára bizonyos távolságokban, a szel­vényezés előállítása előtt, a (16—17) és (19—20) irányban behasíttatik. Egyidejűleg a szár a (16—19) és (17—20) szélességben befelé sajtoltatik (3. ábra) és azután befelé a (9, 14, 15, 13) és kifelé a (9, 10, U, 12, 13) alakot képezi. A (9, 14, 15, 13) hosszú­ságnak emellett egyenlőnek kell lennie a <9, 10, 11, 12, 13) hosszúsággal. A befelé sajtolt (21) szármerevítések egy­mással összeköttetnek és egyidejűleg a fa­betétek fölfektetésére szolgálnak. A rajz szerint a két tartó fél szármerevítései szö­gecsek által vannak összekötve, azonban az összekötés más módon, pl. csavarok, he­gesztés vagy hasonló által is történhetik. A (21) -szármélyítésben célszerűen a (22) czementmefevítőtest (5. és 6. ábra) ágyaz­ható, melyen (a) töltőlemezek fekszenek, az utóbbiak (18)-nál a tartó szártoldatán és egyébként a (22) merevítőtesten nyug­szanak. Mint azt a (7—14) ábrák mutatják a tartó­felek azáltal is egyesíthetők egy egésszé, hogy a szár meghatározott távolságokban, részleges magasságában három heíyen be­hasíttatik. Ez a rész azután kettős szög­alakban befelé hajlíttatik és így a tartó­felek között egy meghatározott távolságban természetes összekötést képez. A meghaj­lított szártoldat egyidejűleg merevítőszög­vas gyanánt szolgál. A (30) Bzár a (23—25) magasságban a (23, 24, 25, 26, 23) terjedelemben föl van hasítva és az ezen anyagból kapott (27) j kettős szögvas a (28) szögecselés általi összekötésre szolgál. A 9. ábra két szárfél hosszmetszetét és azoknak a (27) szárkihajlítások által való összekötését mutatja. A 10. ábra vasbetoncélokra való kiviteli alakot mutat, melynél a tartófelek közötti (31) távolság megfelelő nagy. Ezen szerke­zetnek a 1 i. ábrán föltüntetett oldalnézete szerint a (23, 24, 25, 26) hasíték nagyobbra van választva, hogy a tartófelek és a me­zők között a beton jó összekötését kapjuk, mint ezt a 12. ábra mutatja. A 13. és 14. ábra oly kiviteli alakot mu­tat, melynél (29) fabetét van alkalmazva. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kettős bádogtartó, jellemezve azáltal, hogy az egymással összekötött tartó­felek kifelé, vagy befelé álló, borda­szerű tetszésszerinti alakú kihajlítások­kal vannak ellátva. 2. Az 1. igénypont szerinti kettős bádog­tartó- kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a tartófelek, betelé álló kihajlá­saikkal, egy központos (2) támaszhoz csatlakoznak. 3. Az 1. és 2. igénypontok szerinti kettős bádogtartó kiviteli alakja, jellemezve az­által, hogy a tartószárak, magasságuk egy részén, megfelelő távolságokban két-két függélyes hasítékkal vannak el­látva, melyek között a szárak egészen az érintkezésig befelé vannak sajtolva és egymással tetszésszerinti módon van­nak összekötve. 4. Az 1—3. igénypontok szerinti kettős bá­dogtartó kiviteli alakja, jellemezve az­által, hogy a tartóözárak (21) mélyíté­seiben egy (22) cementmerevítőtest van ágyazva és egyidejűleg (a) töltőlemezek vannak alkalmazva, melyek egyrészt a cementmerevítőtesten, másrészt a (18) Bzártoldaton nyugszanak. 5. Az 1—4. igénypontok szerinti kettős bár dogtartó kiviteli alakja, jellemezve az-

Next

/
Oldalképek
Tartalom