64976. lajstromszámú szabadalom • Exploziós mótor

(B) tengellyel tömítőszelence segélyével van összekötve. A vizet lehet esetleg az üreges (B) tengely egyik végén be- és másik végén kivezetni. A (T) gyújtók a hengerbe célszerűen a bebocsátó csatornák mellett nyúlnak be és a hengerek falaiba vannak becsavarva. A gyújtók forgás közben az áramot külső (J) tokon elrendezett (TI) flber-gyűrűn alkalmazott szigetelt (T10) kontaktustól a (T2) rúgó segítségével szedik le; a (T10) kontaktushoz az áramot a szigetelt (T4) födélben alkalmazott (T3) kapocs vezeti. A (T4) födél a rúgós (T5) kar által leszedhetően van a (J) tokon megerősítve. A mótor működési módja a következő: A mótor forgása közben a dugattyúk a tengelyhez képest excentrikus pályán haladnak, amelyet a (G) koszorú,, valamint a (H) és (F2) görgők határoznak meg. Ennek következtében' a dugattyúk nemcsak ide-oda irányuló (alternatív) mozgást, hanem az ezen gépek hajtására szükséges forgómozgást is végeznek. Midőn a- dugattyú munkalöketének külső végéhez ért, akkor már elhaladt az (L) bebocsátó csatorna és az (M) kibocsátó csatorna előtt; egyidejűleg a hengercsatornák a (J) tokban lévő csatornákkal szemben fekszenek. Az (L) csatorna célszerűen ventilátorral van összeköttetésben, amely a töltést a karburátorból a hengerbe nyomja; az (L) csatorna továbbá a hengerhez képest a forgásirányban rézsútosan van irányozva úgy, hogy a gáz könnyen bejuthat. Épp úgy van rézsútosan a kibocsátó csatorna is elrendezve, hogy a kipuffogó gázok a hengertestre turbinaszerű visszahatást gyakoroljanak. A csatornák iránya és hatása a 4. ábrán látható. Mindegyik csatorna zárását és nyitását a dugattyú állásától függetlenül a tolóka eszközli; minthogy a be- és kibocsátó csatornák tolókái függetlenek egymástól, azért a kipuffogás tartama, a bebocsátás tartamához képest tetszés szerint állítható be. Midőn a dugattyú a kifelé haladó löket végének megfelelő pontjára jutott, a dugattyút az excentrikus (G) koszorúnak az (E2) görgőre gyakorolt nyomása kezdi befelé hajtani, mire a dugattyú a csatornák előtt elhalad, amelyek közül a kibocsátó csatorna a tolóka által már el van zárva. A további mozgás közben a du» gattyú még tovább hajtatik befelé, miközben a gáztöltést komprimálja, míg a kompressziólöket beállított határát el nem éri, amely időben a gyújtás bekövetkezik. A robbanás a dugattyút kifelé hajtja, miáltal a henger a (B) tengely körül tovább forog. Ezen folyamat mindegyik hengerben végbe megy úgy, hogy az egész hengertest folytonos forgást végez. A folytonos kompresszió- vagy expanziónyomás a centrifugális erővel együtt a dugattyút üzemközben a (G) gyűrű belső kerületéhez szorítja. A gép kenése céljából a helytálló tok olajvezetékkel lehet összekötve úgy, hogy a dugattyúk, midőn meghatározott ponton átmennek, vagyis a löket külső végén olajba merülnek. A tok fenekén a (Jl) csésze van kiképezve, amelyből az olajszivattyú-, vagy ehhez hasonló segélyével eltávolítható vagy beléje újból bevezethető. A mozgó alkatrészekhez és csapágyakhoz is lehet olajat bevezetni. A tok fölső részén a (J2) csatorna vezethet körül, amely megakadályozza, hogy az olajfölösleg a csatornafalakra és a tolókákra folyjék; ezen részek olajozására külön csatornák szolgálnak, amelyek ismert módon vannak ezen alkatrészek fölületeibe bevágva. A mótor mindig azon irányban forog tovább, amelyben azt éppen megindítottuk. Megjegyzendő, hogy a mozgó részek változó nagyságú, de irányt nem változtató nyomásoknak vannak alávetve és keringési pályában mozognak, továbbá, minthogy a forgátóhatás a középtől távolabb lép föl, mint a^on esetben, ha a dugattyúnak a hengerben való egyenértékű U\