64930. lajstromszámú szabadalom • Karbúrátor robbanómótorok számára

_ 4 — fölülről a (81) fenékrészbe. A (81) és (82) részekbe fúrt (88) csatorna a 9. ábrabeli helyzetben a (23) segédporlasztó (27) belépési csatornájával közlekedik. Az indítás ugyanúgy történik, mint az 1—3. ábrabeli példánál. Mihelyt a (23) fúvóka szája fölött és előtt nyugvó tüzelőanyagmennyiség az indításkor elhasználódott, a mótor lassan fog tovább járni, minthogy csak a kis segédporlasztó által szolgáltatott tüzelőanyag táplálja. E tüzelőanyagot a (84) fúvóka fölött a (85) légfúvókán át szívott levegő újból porlasztja. A (84, 85) fúvókapár főelőnye azonban abban áll, hogy ha a (80 szelep a nyíl irányában úgy fordíttatik el, hogy a (14, 32) főporlasztó végzi a porlasztást a normális üzem számára, nem hullhat tüzelőanyag a (32) fúvókába. A (84, 85) második fúvókapár" kiképezése a (80) szelep astagított (81) fenékrészében e foganatosítási példánál ugyanis elsősorban azért kell, mert a szelep átállítása előtt annak fenekén tüzelőanyag gyűlhet össze, mely a lassújáratról a gyorsjáratra való átmenetkor, vagyis a (14) és (32) fúvókák beiktatásakor a légfúvókába hull és ezáltal zavarokat okoz. E hátrány az 1—3. ábrabeli példánál fölléphet >akkor, ha a mótor az indítás után hosszabb ideig lassan jár és csak a (23) segédfúvókával dolgozik. A tüzelőanyag ekkor az (51) szelep alján összegyűlhet s a szelepnek a 3. ábra nyila értelmében való nyitásakor a (32) légfúvókába ömölhet. A szelepnek a 9. ábra értelmében (84, 85) fúvókákkal való kiképzése e lehetőséget kizárja, minthogy lassújáratkor a (83) furatokon át a (85) fúvókába szívott levegő a (84) fúvókán át lassujáratkor esetleg kilépő folyós tüzelőanyagot biztosan szétporlasztja. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Karburátor robbanó motorok számára, mely iőporlasztón kívül segédporlasztóal bír, jellemezve azáltal, hogy a segédporlasztók tüzelőanyagfúvókája oly szerkezettel van ellátva, melynek révén a levegő átmeneti keresztmetszete a segédporlasztó tüzelőanyagfúvókája előtt nyugvó tüzelőanyag mennyiségéhez képest beállítható. 2. Az 1. alatti karburátor foganatosítá'-L alakja, jellemezve azáltal, hogy a segédporlasztó szabályzószerkezetét egy forgatható (37) hengeres tömbi képezi* mely excentrikus (38) furattal bír úgy, hogy a (37) tömb beállítása szerint a tüzelőanyag ezen excentrikus furatban, melyen keresztül szívatik be a levegő, többé-kevésbbé magasan áll. 3. Az 1. alatti karburátor foganatosítási! alakja, jellemezve azáltal, hogy a segédporlasztó (26) elegyvezetéke a főporlasztó (51) elosztószelepének tokjába torkollik s az elosztószelep (53) furattal bír, mely a mótor nyugalmi helyzetében a segédelgázosító (26, 27) elegy vezetékét nyitva hagyja, míg ugyanekkor a főporlasztó elegyvezetéke az elosztószelep által zárva tártátik. 4. Az 1. alatti karburátor foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az (50) szeleptokon több (64—67) furat van kiképezve, melyek az (51) elosztószelep elállításakor sorban fölfedetnek s egy, a segédlevegő szabályozására szolgáló beállítható (63) tolóka révén többé-kevésbbé vannak lefödve. 5. Az 1. és 4. alatti karburátor foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az (50) szeleptok (64—67) nyílásai fokozatosan növekedő átmérőjűek, míg a (63) tolóka (68) nyílásai egyforma átmérőjűek úgy, hogy a lefödés a Záróhelyzetben is olyan, hogy a segédlevegő nem záratik le teljesen. 6. Az 1. és 4. alatti karburátor foganatosítási alakja, jellemezve a (63) tolókán alkalmazott (71) porszűrő által. 7. Az 1. és 4. alatti karburátor foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a (63) tolóka körszegmenst képez és (69) kulisszarés és i(70) állítócsavar révén állítható be. 8. Az 1. alatti karburátor foganatosítási alakja, jelemezve azáltal, hogy a fő-