64923. lajstromszámú szabadalom • Betonjászol

4. ábra az elosztómedencének függélyes metszete a jászol hosszirányában, az 5. ábra annak alaprajza, míg a 6. ábra az elosztómedencének a; 4. ábra 6—6 vonala szerinti metszete. Az (a) betontestből, mely célszerűen egy kőből épített (a) alapzaton! nyugszik, ismeretes módon a (b, b) takarmányvályúk és két-két takarmányvályú között egy-egy (c) itatómedence vannak kiképezve. A találmány értelmében a jászolban az állással szembeeső oldalon a jászol hosszirányában húzódó (d) elosztócsatorna van elrendezve, mely a (c, c) itatómedencékkel a kis szelepnélküli (e) nyílások segélyével áll összeköttetésben. A (d) elosztócsatorna a jászol egyik végén vagy célszerűen annak középtáján elrendezett közös (g) elosztómedencével kapcsolatos. E medencébe a víz a nyomás alatt álló vízvezetékből az ismeretei módon (i) úszószeleppel fölszerelt (h) csövön át jut. A víz, ha a szelep zárva van, a £g) medencében, a (d) elosztócsatornában, valamint a (c) itatóvályúban közlekedő edényrendszert alkot, melyben a vízszin mindenütt ugyanabban a magasságban áll. A (c) itatómedencében történő vízelvételnél a fölhasznált vízmennyiség a (d) elosztócsatornából pótoltatik, ugyanekkor a (g) elosztómedencében is a vízszin alábbszáll, miáltal a vízszinnel együtt sűlyedő (i) úszó a (h) vezetéket megnyitja; az elosztómedencében erre a vízszin emelkedik és az előzetesen megállar pított legmagasabb vízszin elérésénél a (h) vezeték beömlő szelepe az (i) úszó által elzáratik. A találmány szerinti jászolnak különös előnye, hogy a víz az egyik itatómedencéből nem kerülhet át egy szomszédos vagy egy távolabb fekvő medencébe, miáltal az istállóban fertőzések terjedése hatályosan megakadályoztatik. Ugyanúgy visszatartatnak az állat szájváladékai is, melyek különösen alkalmasak fertőzések terjesztésére. E váladékok az itatómedencében a vízszinen úsznak, mivel pedig az (e) nyílás az itatómedence nbfmális vízszine alatt van elrendezve, e váladékok nem is juthatnak az elosztócsatornába. Az elosztó csatorna vizének tisztántartására célszerű e csatornát betonból vagy valamely keramikus anyagból készült (f) tégladarabokkal lefödni. A találmány szerinti betonjászol, mint a föntiekből kitűnik, vas- vagy egyéb fémalkatrészeket nem tartalmaz, melyek, mint a tapasztalás mutatja, itatóvíz vezetésére állategészségügyi szempontból sokkal kevésbbé alkalmasak, mint a betonból készült csatornák. A találmány egy további. módosított fo ganatosítási alakjánál a (b) takarmány vályúk az itatómedence felőli oldalukon (p, p) védőpajzsokkal vannak ellátva, melyeknek rendeltetése, hogy a takarmány nak az itatómedencébe való átturását megakadályozzák. Ily módon az itatómedence vize mindig tiszta marad és nem fog takarmánnyal elkevertetni. A találmány szerinti betonjászoí! további előnye, hogy az itatásra csak olyan vízmennyiség állíttatik készenlétbe, melyet az állatok éppen elfogyaszthatnak. A víz elposványosodása tehát nem fordulhat elő, ami éppen azon itató rendszereknek, melyeknél előre a fogyasztás mértékét jóval túlhaladó vízmennyiség halmoztatik föl, lényeges hátránya. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Betonjászol, melynél két-két (b) takar-* mányvályú között egy (c) itatómedence van a betonból kiképezve, jellemezve azáltal, hogy az itatómedencék egy, a jászolban az állással szembeeső oldalon kiképezett (d) elosztócsatornából szelepnélküli (e) nyílásokon át tápláltatnak, míg az elosztócsatornába a víz egy közös (g) elosztómedencén át jut. 2. Az 1. igénypont szerinti beton jászol kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a (b) takarmányvályúk az itatómedence felőli oldalukon (p) védőpajzs-