64913. lajstromszámú szabadalom • Regeneratív gázkemence egyenirányú lánggal

vábbhalad és a hevítendő (3) regenerátorba kerül, miután a (7) pestszemen át némi friss levegőt kapott. A (11) szelep az (1) és (2) regenerátorokat és a (15) szelep a (3) és (4) regenerátorokat köti össze. A lángirány átváltásánál a gázlégáraroí mozgása pontosan ellentétes irányban történik, mimellett a föntvázolt elágazások is létrejönnek. Magától értetődik, hogy a gazr és légáramoknak egymással mindig ellentétes irányuaknak kell lennie. A (7) és (9) pestszemek, pl. tolattyúk vagy hasonlók jbeépítései (által, szabályozhatóan lehetnek berendezve. A 8—10. ábrákban föltüntetett kiviteli alak a most leírttól, éppúgy, mint a 3—5. ábrabeli példa, az 1. és 2. ábrabelitől csupán a csatornák megváltoztatott helyzete által különbözik, amennyiben a csatornák a 8—10. ábrák szerint nem függélyesen állnak, hanem meg vannak törve és vízszintes irányban egymás fölött, egymáshoz párhuzamosan vannak elrendezve. A regenerátorok elrendezése olyan, hogy elől a két (1, 2) légregenerátor, hátul pedig a két (3) és (4) gázregenerátor van elrendezve (az elrendezés természetesen megfordítva is foganatosítható). Az (5) légcsatorna az (1) regenerátortól először függélyesen fölfelé halad és azután derékszög alatt meg vari hajlítva. A csatorna két, egymástól a (12) válaszfal által elválasztott, egymáshoz párhuzamosan fekvő részből áll, melyen előbb a kemencéhez haladó (8) elágazás van elrendezve. A fölemelkedő légáramból, közvetlenül a regenerátor elhagyása után, azonnal egy rész ágaztatik el, mely a (3) gázregenerátor fűtésére használtatik. A levegő azután a (12) válaszfal mentén halad és főtömegét a (8) csatornán át, a kemence egyirányú regeneratív lángjának képezésére adja át. A légáram maradéka a nyíl' irányában halad (10. ábra) és a (12) válaszfal fölül a, fölhevítendő (2) légregenerátorba lép, mimellett a (4) regenerátorban fölemelkedő friss gázból egy csekély mennyiséggel keverődik, hogy a (2) regenerátor hevítésére szükséges lángot képezze. A gázáram a (4) regenerátorban fölemelkedik, a regenerátor elhagyása után azonnal a gázáram egy része elágaztatik, mely rész a légáram maradékával a (2) légregenerátor fűtésére egyesül. A gázáram; azután a (6) gázcsatornát is fölosztó (12) válaszfal mentén továbbhalad és főtömegét a (10) csatornán át a kemencének adja át, az egyirányú regenerativláng képezése céljából. A gáz maradéka a (12) válaszfal körül a második (3) gázregenerátorba kerül, mely a mellette fekvő légregenerátorból, a hevítés céljára, némi frisslevegőt kap. Ily módon szabályosan három láng képződik,, melyek egyike a két (10) és (8) elágazás, által jön létre és a kemence fűtésére szolgáló lángot adja, míg a kétoldalt lévő mindenkori elágazásokon át a hevítendő lég-és gázregenerátorok fűtésére szolgáló lángok képeztetnek. A gáz- és légáramok egymással itt is ellentétesen áramolnak. A (11) és (15) szelepek az (1) és (2) illetve (3) és (4) regenerátorokat kötik össze. A szelepek átváltásánál a gáz- és légáramok a rajzon jelölt nyilakkal ellentétesen haladnak. Magától értetődik, hogy ebben az esetben is a szükséges három láng képeztetik a föntleírt módon. A 11. ábra a 8. áhrán rajzolt kiviteli alaknak némi módosítását mutatja, mely az utóbbitól abban különbözik, hogy az (1) és (3) illetve (2) és (4) regenerátorok között lévő válaszfal lényegesen alacsonyabb és a fölötte lévő boltozat valamivel mélyebbre nyúlik úgy, hogy a regenerátor elhagyása után azonnal leágazfatandó mindenkori lég- illetve gázrész azonnal a mellette fekvő regenerátorba kerül. Emellett még ajánlatos lehet a lég- és gázcsatorna ezen összekötési helyein tolattyúkat vagy hasonlókat elrendezni, hogy ezáltal a részáramoknak a levegőből, illetve gázból való leágaztatása, vagy helyesebben mondva maguk ezek a részáramok szabályozhatók legyenek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Regenerativgázkemence egyirányú lánggal, jellemezve azáltal, hogy a gáz- és