64837. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet vasúti vágányok, különösen rakodó és iparvágányok elzárására

- 3 — bán a (23) záró nyelv alkalmazása folytán úgy sem szerelhető le), mely nyúlvány azonban a sarú tovacsúsztathafcására való tekintettel a csavar fejét nem oldalról, hanem élőiről veszi körül Nehogy a szerkezet fölnyírása után a váltókulcsot ki lehessen venni, a fölnyírás után a (33) reteszt rögzítő (36, 37) elempár (6. ábra) van alkalmazva, melynek a (36) eleme a sarún, (37) eleme pedig a (35) zárban van elrendezve. A fölnyírás alkalmával a (36) elem a (37)-től elválván, az utóbbi a (38) rúgó hatása j alatt a (39) csap körül akként fordul el, hogy (42) hasítéka a (33) retesznek (41) bütykével kapcsolódik és ezzel a (33) reteszt rögzíti. Világos, hogy a (33) retesz csak akkor válik ismét szabaddá, ha a sarút normális helyzetébe visszavisszük. A (37) elem avatatlan visszafordításának (a váltókulcs fölszabadításának) meggátlása céljából a (37) elem több, a közös (39) j csap körül, de külön-külön is elforgatható, egymás fölött fekvő lapból áll, melyeknek szabad végei a föltüntetett módon különbözőképen vannak alakítva, míg a (36) rúd vége ezen különböző alakú végeknek megfelelően van profilírozva úgy, hogy a (37) elemet csakis ezen (36) rúddal lehet viszszaforgatni, azaz a (33) retesz csak azáltal válhatik ismét szabaddá, ha a (37) elem összes lapjait egyszerre forgatjuk | vissza. Az ismertetett vágányzáró szerkezet a részletek kiképzése és kölcsönös elrendezése tekintetében természetesen sokféleképen módosítható; így pl. a vágány- és a váltózárat közösen magán a sarún is elrendezhetjük és a kulcsok rögzítését és egymástól való említett függését sokféleképen biztosíthatjuk anélkül, hogy ezáltal a találmány lényege változást szenvedne. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szerkezet vasúti vágányok, különösen rakodó és iparvágányok elzárására, a vágánnyal helytállóan összekötött aljzaton elforglatható, a sinekre fölfeletethető és záró állásukban zárral elreteszelt gátló saruval, jellemezve azáltal, hogy a szerkezet átforgatási pontjánál alkalmazott egyreteszes zár és sarú között oly függőség áll fönn, hogy a szerkezet zárt állásánál egészen a teljesen nyitott, azaz átfektetett állapotáig a váltózár kulcsa, ja szerkezet nyitott állásánál pedig a vágányzár kulcsa van rögzítve, mimellett a szerkezetet nyitott állásában a retesznek a váltókulccsal 'eszközölt eltolása rögzíti. 2. Az 1. igénypontban védett szerkezetnek külön váltózárral és külön vágányzárral biró változata, jellemezve a szerkezet többi részével elnyirható kötőelemekkel összekötött oly fékezősarú által, melynél a saruval egy egészet képező vágányzárnak retesze zárt állásnál közvetlenül magával a sinnel kapcsolódik. 3. A 2. igényben védett szerkezet fogant tosítási alakja, jellemezve a váltókulcs rögzítésére szolgáló retesznek a kötőelemek e Íny írása utáni rögzítését előidéző oly elempár által!, melynek egyik eleme ía sarún, más eleme pedig a retesz iszomszédságában van elrendezve úgy, hogy azok a reteszt a szerkezet normális állásában pem befolyásolják, viszonylagos eltávolodásuk alkalmával azonban a retesznél lévő elem a retesszel kapcsolódik és azt rögzíti. 4. A 3. igényben védett szerkezet fogana tosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az elempár egyik eleme több, egy közös csap körül külön-külön is elforgatható, egymástól különböző alakú végekkel biró lapból álil, míg a másik elem ezen végeknek megfelelő profilos véggel bír. 5. Az 1—4. igénypontban védett szerkezet foganatosítási alakja, jellemezve magán a sarún kiképezett, a szerkezet zárt 'állásában az aljzat fölierősítésére szolgáló kötőelemeket a megliazulás, ill.