64809. lajstromszámú szabadalom • Berendezés betűket író-, szedő- és öntőgépeken a sorok kiegyenlítésére

leztetik, minthogy föltesszük, hogy mind­egyik sor legalább is két spáciummal bír. A leolvasás és a sorkiegyenlítö lyuk­szimbólum lyukasztása, valamint a papir­szánnak (112) menesztője segélyével való visszahúzása után, egy (138) zsinórnak (10., 12. ábrák) kézzel, vagy a gép vala­mely alkatrésze segélyével történő meg­húzásával, a jelzőszerkezet valamennyi részének nyugalmi helyzetbe való vissza­tolása eszközölhető. A (138) zsinór egyik vége a (206) zsinórkorongon van megerő­sítve és néhányszor e korong köré van te­kercselve, azután a (134) csigára van fek­tetve, mely egy villás (133) emeltyűn van ágyazva. Ez emeltyű szilárdan ül a (130) tengelyen, melyen a (132) zárókilincs is meg van erősítve. A (138) zsinór meghú­zásakor tehát mindenekelőtt a (134) csiga lefelé mozog és ezzel a (130) tengely el­forog. A (132) zárókilincs ekkor kiemel­kedik a (120) kilincskerék fogazatából, míg egy (139) ütközőhöz nem ütközik az, mely a (201) állványon van megerősítve. A (120) kilincskerék most, a (121) rúgó húzóhatása folytán, a (116) szegmenssel együtt, a null helyzetbe forog vissza. A (138) zsinórra gyakorolt folytatólagos hú­zással a (203) tengely annyira elforog, míg a (205) leolvasó dob kezdeti (null) hely­zetébe áll ismét be és a (111) emeltyű (141) záró orrát a (119) rúgó a (204) üt­köző dob legelső ütköző fölületéhez tá­masztja. A (205) leolvasó do'b lefejtésében, mely a 14. ábrán van föltüntetve, a hiányzó hosszúság nagyságára vonatkozó adatok függélyes sorokban vannak elrendezve. A skála olyan írógép számára van ter­vezve, melynél egy-egy spácium normá­lis hosszúsága három hosszegységnyi és hat hosszegységgel hosszabbítható meg. A jelzőszerkezet huszonnyolc hosszegysé­gig terjedő hiányzó hosszúságokat és a sorban két-kilenc spáciumot mér. Ezért egészben csak nyolc függélyes szán, illető­leg betűsor van elrendezve a sorban két, három, négy, kilenc spáciumnak megfelelően, és mindegyik betűsor hu­szonnyolc leolvasó mezővel bír. Mind­egyik leolvasó mezőben két-két betű van. Az első betű a spáciumszámot, a második a hiányzó hosszúság nagyságát jelzi. Va­lamennyi olyan hiányzó hosszúságnak megfelelő érték, melyeknél a kiegyenlítés egyszerű spáciumokkal lehetetlen, a raj­zon, épp úgy, mint a 8. ábrán, vastagon kihúzott vonalakkal van bekerítve. A va­lóságban lehet ezeket pl. más színben való nyomtatással föltünővé tenni. Ha a (205) leolvasó dob, a (111) emeltyűnek a pa­pirszán segélyével történő előállítása foly­tán, elforog, azon (118) leolvasó nyílás mögött, mely éppen a (114) leolvasó hasí­ték alatt áll, egymásután a függélyes betű­sorok egyikének adatai jelennek meg. Ha a spáciumbillentyű lenyomása folytán a (116) szegmens tovább forog, a skála egy másik függélyes betűsorának adata jele­nik meg a leolvasó hasítékban s. i. t. A találmány lényege a hiányzó hos­szúság nagyságát jelző és a spáciumok szá­mát jelző két tolóka adatainak a kettős spáciumokkal való írás adataival való ki­bővítésében és azon berendezésekben áll, melyek a munkás számára mindig csak az éppen érvényes adatokat teszik látha­tóvá. A tolókákon lévő alatok elrendezé­sének ama különböző módjai, melyeket föntebb leírtunk, csak foganatosítási pél­dáknak tekintendők. Ezért az alább kö­vetkező igénypontokban is, a világosság kedvéért, a tolókákon lévő adatok bizo­nyos meghatározott elosztását (egymás­fölött fekvő vízszintes számsorokat) vet­tük alapul. Az adatok minden más, tér­beli elrendezése, valamint maguk a toló­kák, ezzel egyértékűeknek tekintendők. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Az 59448 1. sz. szabadalomban védett eljárás foganatosítására szolgáló beren­dezés foganatosítási alakja, jellemezve egy tolóka által, melynek helyzete a papirszánnak egy sor végén való hely­zetétől függ, és mely úgy a tényleges, mint azon hiányzó hosszúságok nagy­ságát is jelzi, melyek akkor volnának

Next

/
Oldalképek
Tartalom