64805. lajstromszámú szabadalom • A kocsiról működtethető váltóállítóberendezés

zetben áll, melyben a balról jobb felé ha- i ladó kocsi jobb irányba tereltetik és a kocsivezető a váltót úgy akarja átállítani, hogy kocsija as egy enes irányban tovahaladjon, akkor a váltó előtti (6) szekrény fölé érve, a jobb keze felé eső (14) rudat lenyomja. Ezáltal ezen rúd a (10) hasítékon áthatol és a (4) emeltyű kiszélesített végének (7) görbületébe ütközik. A kocsi áthaladásánál ia (14) rúd az emeltyű ezen kiszélesítését balra nyomja, miáltal az emeltyű kileng és- a váltót átállítja. A váltónak ellenkező irányban való átállítása természetesen úgy történik, hogy a baloldali (14) rudat nyomjuk le. Mihelyt a (14) rúd a (4) emeltyű kiszélesített részét elhagyja, |a (14) rúd alsó vége a lejtős (12) lemezzel jön érintkezésbe1

és ezen lemez által fölszoríttatik; ezen mozgást a kocsivezető ;a kezével érzi, amiből megállapíthatja, hogy a váltóállítás már megtörtént, mire a (14) rudat elereszti úgy, hogy a rúgó a rudat fölnyomja. A fönt leírt berendezés főleg fölső vezetékű villamos vasutak számára való. Az alsó vezetékű vasutak számára való berendezés a &—9. ábrákon van föltüntetve. Ezen berendezésnél a (4) emeltyű és annak fölvételére való szekrény lényegében ugyanaz, mint az előbbi berendezésnél úgy, hogy ezen részletek a 6<—9. ábrákon nincsenek föltüntetve. Az alsó vezetékű berendezéseknél csakis a két váltónyelvet összekötő mozgatóelem, melyet az előbbi kivitelnél a (3) rúd képezett, van eltérően szerkesztve, és pedig úgy, hogy az áramszedő hajója akadályokba ne ütközzék. E célra a 6. ábra szerinti kivitelnél a hajó pályája alatti mélységben egy (15) harántrúd van vezetve, mely (16) fülei útján a föl nem tüntetett (4) emeltyűvel csuklós kapcsolatban áll. Ezen (15) harántrúd 'három fölnyúló (17, 18, 19) karral bír, melyek (20) fejekben végződnek. Ezen (20) fejek (21, 22, 23) csövekben vezettetnek, mely csövek (24) hasítékain a (17, 18) és (19) karok átnyúlnak (6. és 8. ábra). A (21, 22, 23) csövekben (25, 26, 27, 28) nyomórudak vannak vezetve, melyek egyik végükön a (20) fejekkel érintkező (29) fejekkel vannak ellátva, míg a másik végük a (30) sinek megfelelő furatain áthatolnak és a sinek belső fölületéig érnek úgy, hogy a sinek közötti közt szabadon hagyják. A nyomórudak (31) rugók hatása alatt állnak, melyek egyik végükön a sínekre támaszkodnak, másik végükkel a nyomórudak (29), illetve (32) fejeire támaszkodva, a nyomórudakat a ginektől elszorítani igyekszenek, mely mozgást a (21, 22) és (23) csövekben elrendezett (33) ütközők (8. ábra) határolják; ezen ütközők a csövekben úgy vannak elrendezve, hogy a nyomórudak belső végei a sinek belső felületeivel egy színben fekszenek, ha a nyomórudak fejei a (33) ütközőkhöz támaszkodnak. Ezen berendezés következőleg működik: A berendezés rendesen a 6. ábrán föltüntetett középhelyzetben áll. Az (1, 2) váltónyelvek a 6'. ábrán jobboldalra kilengetve vannak föltüntetve. Ha a váltót balra akarjuk átállítani, akkor a (15) rudat a (4) emeltyű segélyével a fönt leírt ! módon balra toljuk. Ezáltal a (18) kar (20) feje a (26) nyomórudat, a (19) kar (20) feje pedig a (28) nyomórudat balra nyomja úgy, hogy ezen rudak az (1, 2) váltónyelveket áttolják. Emellett a (17) kar (20) feje a (25) nyomórúdtól, a (18) kar (20) feje pedig a (27) rúdtól eltárolódik, anélkül, hogy ezen nyomórudak eltolatnának, mivel a (33) ütközők azok elmozgását meggátolják. A váltó ezen átállításánál a (26) és (28) nyomórudak (31) rúgói összenyomattak úgy, hogy mihelyt a berendezés (4) emeltyűje fölszabadul, ezen megfeszített rugók az egiész berendezést ismét a középállásba nyomják, amidőn a (26, 28) rudak ismét visszamozgattatnak és a sinek közti közt a hajó áthaladására szabaddá teszik. A váltónak ellenkező irányban való átállítása a (15) rúdnak jobb felé való eltolása által történik. A 7. ábrában föltüntetett kiviteli alak a I fönt leírtnál sokkal egyszerűbb szerke-