64784. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási berendezés szorosan kapcsolt áramfogyasztók számára

- 3 — 3. ábra kapesolóval biró központosított kapcsolási elrendezést ábrázol. Mindhárom ábrán (a) a helyettesítő (tartalék) ellenállás, mely mint már föntebb említettük, pótlámpa, vagy drót, illetőleg más alkalmas ellenállás gyanánt lehet kiképezve. A sorosan kapcsolt lámpák, Vagy más áramfogyasztók (b, c, d) és (e)-vel vannak jelölve. Az eddig isszokásos fajtájú vizsgáló kontaktusokat (f, g, h, i) és (k) jelölik, mely kontaktusok egy egyszerű röviden záró (1) kengyel segélyével röviden zárhatók. Normális üzem közben az (1) kengyel az (f) vizsgáló kontaktusba van bedugva, miáltal az (a) ellenállás működésen kívül van helyezve. Ha most pl. a (d) lámpa fölmondja a szolgálatot, az egész áramkör lámpái kialusznak. A kapcsolót kezelő egyén most az (1) kengyelt kihúzza az (f) vizsgáló kontaktusból és azt mindenekelőtt a (g) és azután a (h) vizsgáló kontaktusba dugja be. Az áramkörben egyik esetben sem lép föl változás és csak akkor ha az (i) vizsgáló kontaktúsba dugjuk be az (1) kengyelt, fog a (b, c) és (d) lámpa fölgyúlni. A. kapcsolót kezelő egyén most a sötétben maradt (d) lámpát új lámpával cseréli ki, mely azonban egyelőre szintén nem gyúlad még ki és azután kihúzza az (1) kengyelt az (i) vizsgáló kontaktusból. E pillanatban mind a négy (b, c, d, e) lámpa kissé halványabban ég, mert az (a) ellenállás egyelőre még azok elébe van kapcsolva. Az (1) kengyelt most ismét az (f) vizsgáló kontaktusba dugjuk be, miáltal a lámpák a teljes fénnyel kezdenek égni és az eredeti állapot ismét helyreáll. A 2. ábrán látható foganatosítási alaknál és a kezelés és a működés módja ugyanaz mint előbb, csupán azzal a különbséggel, hogy itt a röviden záró (m) kengyel áthelyezése a kapcsoló deszkán egymás mellett fekvő kontaktusokban történik úgy, hogy tehát a kapcsolót kezelő egyén nem kénytelen a vizsgálatot az egyes lámpahelyeken, sötétben végezni. Ezen | kapcsoló, vagy dugótáblánál ügyelni kell arra, hogy a két + és — kapocs, illetőleg kontaktus közt a távolság nagyobb legyen, mint a többi kontaktusok közt, hogy ki legyen zárva annak lehetősége, hogy az (m) kengyel segélyével rövidzárlatot idézzünk elő a + és — kapocs közt. A 3. ábrán föltüntetett elrendezésnél (o) egy forgatható kapcsolót jelöl, melynek (p) forgatható része két (q) rúgót hord. E két rúgó ugyanazt az elektromos funkciót teljesíti, mint előbb az (1), illetőleg (m) röviden záró kengyel. Ugrásszerű tovaforgatásakor e két rúgó egy a kontaktusokat és ezekkel a lámpákat sorjában röviden záró elektromos mellékzárlatot létesít. A kapcsolón egy (r) üres (fémkontaktus nélküli) gomb van elrendezve, mely meggátolja, hogy a két (qj rúgó közvetítésével a — és + kontaktusok közvetlen kapcsolata jöjjön létre. Ha pl. a (c) lámpa van keresztülégve, a kapcsolót kezelő egyén a kapcsolót mindenekelőtt az (s—t) rúgóhelyzetbe forgatja, ami még semmi hatást elő nem idéz. A kapcsolót azután a kezelő egyén tovább, a (t—u) rúgóhelyzetbe forgatja, melynek eredménye az, hogy a lámpák ismét fölgyúlnak. Most ugyanis az áram a + pólusból az (a) ellenálláson és a (b) lámpán át a (t) kontaktushoz, a két (q) rügón át az (u) kontaktushoz, innen vissza, a lámpák áramkörébe és a (d) és (e) lámpákon át ki a — pólushoz folyik. Há most a kezelő egyénnek pillanatnyilag nincs ideje, hogy a megsérült lámpát kicserélje, a kapcsolót minden aggodalom nélkül, tetszőleges hosszú ideig hagyhatja a (t—u) rúgóhelyzetben. A lámpa kicserélése után a kapcsolót, azonos irányban tovább forgatjuk, míg az eredeti nyugalmi helyzetet (a (q) rugóknak a + és (s) kontaktusokon való helyzetét) érjük ismét el. Ezen mozgás közben a tovább vándorló (q) rugók a (d) és (e) lámpákat sorjában röviden zárják, ami azonban hátrányos következményekkel nem jár, mert | hiszen az (a) ellenállás egyelőre még mlnj dig a lámpák elé van kapcsolva. A (q) ru-