64772. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási berendezés önműködő távbeszélő központok számára

(39, 40) pólussarukkal van ellátva, mer lyek közül a (39) pólussaru az alsó' (8) keretrész alatt föl van hajlítva, míg a már sik (40) saru a (9) keretrész mögött a (34) lap egy kimetszésébe nyúlik föl. Minthogy a (9) keret vasból készült, a (38) elektromágnes azt vonzhatja, mimellett a keret a (33) csapi körül elforgattatik úgy, hogy az (1, 2, 3, 4) kapcsolórugók a kontaktusmezőből eltávolíttatnak! A (6) kontaktuscsiga azonban emellett a kontaktusmezővel érintkezésben marad. A (21) fegyverzetből kiinduló két (42) pecken forgathatóan van megerősítve a (43) akasztóhorog, mely a (44) rúgó behatása folytán rendesen a (21) fegyverzethez megerősített (46) pecek (45) nyúlványára fekszik föl. Ha a (13) és (38) elektromágnesek fegyverzeteiket egyidejűleg magukhoz vonzzák, a (43) akasztóhorog a (34) lapon elrendezett (47) nyúlvány mögött némi távolságban van. Ha a (38) elektromágnes hatása megszűnik, a (36) rúgó a (9) keretet visszaforgatja, míg a (43) akasztóhorog a (47) nyúlványba bele nem kapaszkodik. E mellett az (1, 2, 3, 4) kapcsolórugók a kontaktusmezővel állandóan érintkezésen kívül állanak. A (21) fegyverzet szabadonbocsátásánál, ami csak a (38) elektromágnes árammentesítése után történik, a (43) akasztóhorog a (47) kiugrásból kioldatik és a (9) keret forgását mindaddig folytatja, míg a (37) pecek azt meg nem akasztja, mimellett az (1, 2, 3, 4) kapcsolórugók a kontaktusmezővel érintkezésbe kerülnek. A keret hátrafelé mozgásának két részre való osztása azt célozza, hogy a keretet a (38) elektromágnes relaisfegyverzete gyanánt kihasználhassuk anélkül, hogy a kapcsolórugók a kontaktusmezővel érintkezésbe jutnának, amikor a (38) elektromágnes árammentessé válik. A (9) keret tehát hátrafelé való mozgásának első része alatt és az ellenkező irányú mozgás megfelelő része alatt a (34) lapon elhelyezett (52, 53) kontaktusrúgópárok megszakítását, illetve zárását idézi elő. Az önműködő kapcsolás elektromos tekintetben a 3. ábrával kapcsolatban van részletesebben leírva. A mechanikai munkafolyamat a következő: Ha az előfizető összeköttetés elnyerése fcéljából számkapcsolóját működésbe hozza, a (13) elektromágnes a (21) fegyverzetet magához vonzza, miáltal a (25) rúgó a (24) akasztóhorgot a (18) fogakba szorítja. Ezután a (12) elektromágnes a (14) fegyverzetet és közvetlen utána a (38) elektromágnes a (9) keretet magához vonzza, mimellett az (1, 2, 3, 4) kontaktusrugók a kontaktusmeizöröl fölemeltetnek és a (43) akasztóhorog a (47) nyúlvány mögé helyezkedik el. A (14) fegyverzet vonzásánál a (16) kilincs a (41) kapcsolórúd első fogával kapcsolatba jut. Ha a (14) fegyverzet ezután szabadon engedtetik, a (17) rúgó a (41) rudat egy lépéssel, egy fogmagasságnak megfelelően fölemeli. Az áramnak a (12) elektromágnes által történő ismételt megszakítása és zárása által a (41) rúd mindaddig fölemeltetik, míg a (6) görgő egy szabad vezeték vizsgáló vezetékével nem érintkezik, mikor is a (38) elektromágnes árammentes lesz, a (43) akasztóhorog a (47) nyúlványból kikapcsolódik és a (12) elektromágnes áramköre megszakíttatik úgy, hogy a (41) rúd tovább nem emelhető. Minthogy az előkiválasztó beállítása céljából mindig csak meghatározott számú áramlökés bocsáttatik ki, míg rendesen ezeknek csak egy része vétetik igénybe a kiválasztónak egy szabad csoportkiválasztóhoz való bekapcsolására, az elrendezésnek olyannak kell lenni, hogy a többi áramlökés a csoportkiválasztóra a kapcsolási kontaktusok által át ne vitessék. E célból az áramszabályozás a számkapcsolóval oly módon eszközöltetik, hogy a (21) fegyverzet nem engedtetik szabadon és így a kapcsolókontaktusok mindaddig, míg a kapcsoló lökések meg nem szűntek, a kontaktusmezővel nem érintkezhetnek. Mikor végre a (13) elektromágnes a (21) fegyverzetet szabadon engedi, a (43) akasztóhorog szabaddá lesz és az (1, 2, 3, 4) kapcsolórugók a kontaktusmező elül lévő kontaktusaival