64735. lajstromszámú szabadalom • Sorsjegyárúsító automata

- 8 -automatának jelölésére szolgál és az automatának szekrényére is rá van alkalmazva. A megnyomtatott sorsjegyet a (7) tolattyúnak teljes előretolása után kézzel vesszük ki a (16) csészéből. A (17) fogasnidnak mellső vége a (7) tolattyú előrehaladásának végén a (16) csészén alkalmazott (32) vezetékbe lép be (8. ábra). A (7) tolattyúnak visszamenetelénél a {20) nyomtatóhenger is visszafelé forog. ílzen forgásnak a végén a (24) kilincskerék a (29) kilincset fölfelé nyomja, mire azután a kilincs a következő kilincskerékfog mögé kap. A (7) tolattyú visszamenetelének a végén a sorsjegyoszlop a (4) vezetékben egy sorsjegyvastagsággal lefelé csúszik úgy, hogy a (7) tolattyúnak (8) válla ismét a legalsó sorsjegy mögött fekszik. A (7) tolattyúnak előremozgatását alant leírt módon egy öntnagában ismeretes ércpénzkapcsoló közvetítésével visszük keresztül. A (7) tolattyú az U keresztmetszetű függélyes (33) kapcsolórésszel (2. ábra) van ellátva, mellyel átellenben egy másik hasonló függélyes (34) kapcsolórész fekszik, mely egy szögalakban meghajlított (35) karra (7. ábra) van megerősítve. A (35) kar egy vízszintes, négyszögletes keresztmetszetű (36) húzórúdnak hátsó végével függ szilárdan össze, mely húzórúd egy a (6) lemezre erősített (37) vezetékben és egy a mellső (2) falra kívülről ráerősített (38) vezetékben eltolható. A (36) rúd a (38) vezetékből kinyúlik és külső végén a (39) fogantyúval van ellátva. A (36) rúdnak hátsó végéhez egy (40) rúgó van kötve, mely másik végével a hátsó (9) falhoz van erősítve és a (36) rudat hátrafelé húzni iparkodik. A (33, 34) kapcsolórészek a nyugalmi helyzetben a pénz bedobására szolgáló fölső (42) és alsó (43) vezetékek között feküsznek. A (42) vezeték fölső végével a (2) szekrényfalhoz van erősítve és az utóbbin alkalmazott (44) bedobónyíláshoz csatlakozik. Alsó végén a (42) vezetéket a szilárdan megerősített (45) harántrúd tartja. A (43) vezetéket egy szilárdan megerősített (46) harántrúd hordja és ez a vezeték alsó végével a pénzdaraboknak (47) gyüjtőtartánya fölött torkol. Hogy a (44) bedobónyíláson át bedobott, a fölső (42) vezetékben lefelé csúszó (48) pénzdarabot (1. ábra) első sorban is a két (33, 34) kapcsolórész között megtartsuk, a (6) lemezen a (49) csap segélyével az (50) emeltyű van ágyazva, mely egy (51) ellensúlyt hord és egy oldalsó (53) pecekkel bír. Ez az (52) pecek egy hosszúkás (53) szemben eltolható, mely a (9) hátfalra erősített (55) rúgónak alsó végén van alkalmazva. Rendesen az (50) emeltyű a 4. ábrán föltüntetett helyzetben van, amikor is fölső szabad karja a két (33, 34) kapcsolórész között lévő (56) hézagban (2. ábra) fekszik és a (33, 34) kapcsolórészek közé hullott (48) pénzdarabnak szabad leesését meggátolja. A kapcsolórészek közé jutott pénzdarab az (50) emeltyűnek ferdén fölfelé nyúló karját annyira lenyomja, hogy az, a (9) lemezek kiugró (57) részére (2. és 5. ábra) ráfekszik. Ha már most a (39) fogantyút kifelé húzzuk, akkor a (36) rúdnak (35) karja a (7) tolattyút magával viszi, mivel a (33, 34) kapcsolórészeket a közöttük | fekvő és az (57) kiugráson csúszó (48) pénzdarab összekapcsolja. A (7) tolattyúnak a (39) fogantyúval való előremozgatáW által a már leírt módon az alsó (5) sorsjegyet kifelé toljuk, és egyidejűleg a (22) nyomtatókészülékkel folyószámmal is ellátjuk. Az (50) súly emel tyű, mihelyt az (57) kiugráson előre csúszó (48) pénzdarab elereszti, ismét a 4. ábrán látható normális helyzetébe tér vissza. A (39) fogantyúnak visszafelé mozgásánál a (7) tolattyú is eredeti helyzetébe visszatér. Ezzel egyidejűleg a (33, 34) kapcsolórészek között fekvő (48) pénzdarab is visszajut a kiindulási helyzetbe. Ezen visszafelé mozgatásnak a végén a (48) pénzdarab az (50) emeltyűnek fölfelé nyúló karját még jobban fölfelé nyomja (6. ábra) és végül mihelyt az (57) kiug-