64716. lajstromszámú szabadalom • Önműködő regisztrálóberendezés

(53) fogaskerék a (45) tengelyen csúszik. A 6. ábrán vázlatosan " van föltüntetve egy áramkör, amelynek segítségével egy gép termelési működése regisztráltatik. Amint látható, az egyik (68) sarktól kiinduló vezeték előbb a (83) kapcsolóhoz vezet, amelyet a gép szíj váltója működtet. A vezeték azután a gépen áthaladó anyag által működtetett másik (84) kapcsolóhoz vezet. Ez esetben a gép gyalúgép gyanánt van föltüntetve, amelynek (85) ágya, (86) gyalúhengere van és amelyen egy (87) fadarab halad át. Amint a megmunkálandó anyag a gépen áthalad, a (84) kapcsoló működik és az áramkört zárja. Az áramkörbe alkalmas telep vagy más elektromos energiaforrás van beik-; tatva. Az áramkör mindaddig nincs zárva és a regisztráló berendezés működésben, míg a szíj váltó által működtetett kapcsoló nincs zárva, ami a gép működése kezdetének felel meg és míg a gépen munkadarab nem halad át. Ha tehát a szíj váltó be van kapcsolva és a gép munkadarab áthaladása nélkül üresen jár, a jelzőberendezés mutatja, hogy a gép nem teljesít munkát; épp így, ha a gépbe munkadarab van betéve és a szíjváltó vissza van állítva, a regisztráló berendezés szintén mutatja, hogy a gép nem teljesít munkát. A leírt egységek a (37) asztalon a (88) állítócsavarok segítségével vannak megerősítve; az asztal hasítékkal van ellátva, mint a 6. ábrán (89)-nél látható úgy, hogy a kívánt egység hosszirányban kevéssé beállítható oly célból, hogy a (64) jelzőcsúcsot a táblázathoz képest kellő helyzetbe lehessen hozni. Az egység fenekében kiképezett (61) horony a (37) asztal (90) bordájával kapcsolódik, miáltal áz egységet kellően központosítja. Az egység belső ütközője, mint már említettük, az (59) állítócsavar (3. ábra). Egy napi munka vagy meghatározott működési szakasz végén az összes összegező egységeket kiszedjük és az összegezőket zéróra állítjuk vissza. Ezt a következő módon eszközöljük: Először a (45) kéziforgattyú segítségével a (40) excenterkorongok (41) tengelyét elforgatjuk. A (45) hajtótengelyt és a különböző egységeket hordó (37) asztalt visszatoljuk, miáltal a (48) fogaskereket a (34) fogaskerékből kikapcsoljuk. Ezután a dobokra új táblázatot vagy papírlapot helyezünk. Miközben az asztal viszszatolt helyzetben van, a (48) kéziforgátytyút forgatjuk és ezáltal a hajtótengelyt mozgatjuk és a (47) súlyt fölhúzzuk. Ezen működés a (45) tengellyel súrlódás által kapcsolt (51) fogaskerekeket forgatni törekszik. Minthogy azonban a műhelyben lévő gépek ezen időben nyilván nem működnek, a (65) fék megakadályozza az összegező fogaskerék forgását, tehát az összegezőt nem lehetne visszaállítani. Ezért, amint az 5. ábrán és részletesen a 10. ábrán föl van tüntetve, a (91) rúd van;

alkalmazva, mely a (26) bakhoz erősített (92) bakokkal van alkalmas módon összekötve. A (91) rúdon több kihajlított (93) pecek van alkalmazva, amelyek a (63) jelzőkarok fölső végeinek síkjában fekszenek. Ha az egységeket hordó (87) ásztalt visszatoljuk, a (93) peckekkel érintkező jelzőkarok elmozgattatnak és a (65) lemez a (71) összegező fogaskeréktől eltávolodik. Ha most a (48) forgattyút forgatjuk, az összegező fogaskerék szintén forog és a jelzőkar a szabványos helyzetbe visszatér. Megjegyzendő, hogy csak egyszeri körülforgatás szükséges a (80) jelzőnek legmélyebb helyzetébe való viszszatérítésére és hogy aránylag nagyszámú forgatás szükséges a (76) jelzőkarnak visszatérítésére, minthogy ezen jelzőkarnak több spirális hornyon át kell visszatérnie. Ezért van a (78) bütyköstárcsa a (72) tengellyel súrlódás által kapcsolva úgy, hogy ezen (72) tengely és a (71) fogaskerék visszaforgathatok. A (45) tengelyt természetesen az óraművel egyik irányban lazán forgathatóan kell összekötni. E célból a (94, 95) korongpár van alkalmazva, amelyek közül az előbbi a tengelyre szilárdan van ráerősítve és kilincset hord, az utóbbi pedig az óraművel van kapcsolva és kilincske-