64699. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ércek kikészítésére

üzemben is kielégítő módon dolgozható föl, minthogy a nagyobb súllyal biró érc­részecskékből elég gyorsan válnak el a fémrészek, szemben a poralakú érccel, ahol a finom ércet nem tartalmazó por­szemek csak rendkívül lassan üleped­nek le. A tisztán poralakú anyag földolgozásá­nál azonban tehát a föntebb említett okokból sem alkalmazhatunk folytatóla­gos üzemet, hanem úgy kell eljárnunk, hogy a keverést és kiválasztást egy meg­határozott ércmennyiséggel mindaddig folytatjuk, míg csak a fémrészecskéknek igen lassan végbemenő kiválása be nem fejeződik. Ezt azáltal érjük el, hogy az érc és folyékony anyagok keverékét folytonos erőteljes kavarás és szétverés közben körfolyamatban föl-alá mozgatjuk és egy­ben a keverék mozgását egy helyen és pedig annak lefelé való haladása közben annyira meglassítjuk, csillapítjuk, hogy a fémkiválasztás végbemehet, amellett pe­dig egyidejűleg levegőt is vezetünk be nyomás alatt, amely levegő egyrészt a fo­lyadékkal keveredve, a kiválasztást előse­gíti és másrészt a keletkező fémérc hab eltávolítására szolgál. A bevezetett levegő mennyiségét és nyomását természetesen igen pontosan kell szabályoznunk, hogy a habbal együtt folyadék lehetőleg ne szo­ríttassák ki. Az ezen eljárás foganatosítására szol­gáló készülék tehát szintén csak szaka­szosan működhetik, miért is azt az ed­dig használatos folytatólagos üzemű ké­szülékeknél jóval nagyobb méretűre kell készíteni. A találmány szerinti berendezés lénye­gére nézve egy egyesített keverő- és el vá­lasztókádból áll, amelyben a kerevék egy kavaró- és továbbítószerkezet által folytonos körmozgásban tartatik, olyké­pen, hogy az egyfelől állandóan fölfelé hajtatik, másfelől pedig leszáll es a kad azon részében, ahol a keverék lefelé ha­lad, az átáramlási keresztmetszet célsze­rűen ki van bővítve úgy, hogy a keverék mozgási sebessége nagy mértékben csök­kentetik, mimellett ugyanezen a helyen egy fölfelé nyúló, a szabadba torkoló cső­vezeték van elrendezve a kiválasztott fémrészeket hordozó hab elvezetésére, az egyébként teljesen zárt kád pedig egy nyomólégvezetékkel áll kapcsolatban. A mellékelt rajzokon a találmány sze­rint berendezett úsztatókészülék több fo­ganatosítási alakja van föltüntetve. Az 1., 2., 3., 4., 7. és 8. ábrán poralakú érc földolgozására szolgáló, időszakos mű­ködésű készülékek vannak föltüntetve, míg az 5. és 6. ábrán egy olyan készülék látható, amely főként szemcsés ércek folytatólagos földolgozására alkalmaz­ható. ' Az 1. ábrán függélyes metszetben, a 2. ábrán pedig az előbb iábra II—II met­szésvonala szerint vett vízszintes metszet­ben látható készülék egy alul legömbö­lyített (1) kádból áll, amely egy légzáró (2) födéllel van lezárva, amelynek föde­lén egyrészt a nyomólég bevezetésére szolgáló (3) vezeték és az olaj bevezeté­sére szolgáló (4) tölcsér van elrendezve, míg másrészt a födél közepén egy a fém­részeket tartalmazó hab kivezetésére szol­gáló (5) csődarab nyúl keresztül. Az (1) kád átmérője szerint több vagy kevesebb radiális helyzetű (6) válaszfal által ugyan­annyi (7) kamrára vanJ osztva. Ezen vá­laszfalak egyrészt a kád külső falához és másrészt egy annak belsejében központo­sán elrendezett (8) tölcsérhez csatlakoz­nak, amely utóbbi fölül-alul nyitott. Ezen fölfelé bővülő tölcsér fölső nyílásában az (5) csőnek célszerűen lefelé bővülő tölcséralakú (9) része nyúl be. A két töl­csér között megfelelő szélességű szabad rés van hagyva. A kád fenekéhez lehető­leg közel egy (10) keverőszárny van el­rendezve, amely a (11) tengelyre föl­ékelt (12) szíjtárcsa segélyével forgatható. Hasonló elrendezésű keverőszárnyakat ugyan eddig is alkalmaztak már, de egé­szen más célra és nem is ez képezi a szóbanforgó elrendezés lényegét, amint már a föntebb mondottakból is kitűnik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom