64666. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkoholban szegény szénsavdús italok készítésére

erjedésgerjesztők által előidézett erjedés igen lassan menne végbe. A lenpogácsaliszt, valamint az említett egyéb anyagok lisztje jóval több erjedési tápanyagot tartalmaz s ennek folytán az erjedést egyrészt azáltal segíti elő, hogy a benne lévő erjedésgerjesztőket a folyadékba viszi, másrészt, hogy az összes erjedésgerjesztőknek tápanyagot nyújt. A lenpogácsaliszt révén nagymennyiségű nyálkaanyag jut a folyadékba, miáltal a kész ital vizkozitása nagyobb lesz, ami a szénsav megkötését és a habképződést elősegíti. Az eljárás pl. úgy foganatosítható, hogy egy kb. 10% cukrot tartalmazó, gyümölcsnedvekkel elegyített folyadékba friss vagy óvatosan szárított virágokat, továbbá lenpogácsalisztet és máklisztet keverünk s a folyadékot nyílt edényben 27—30°-nál kb. 20 óráig előerjedni hagyjuk. Az előerjedés befejeztekor a virágokat eltávolítjuk, az edényt lezárjuk s a főerjedést 24 órán át hagyjuk végbemenni úgy, hogy a fejlődött szénsav folytán 2—3 légköri nyomás létesül. Ezután a folyadékot légelzárás alatt szűrjük és letöltjük. Az így készült ital kellemes aromájú, nagymennyiségű jól kötött természetes szénsavat és kismennyiségű (05—O70

/o) alkoholt tartalmaz; az ital jól habzik és soká tartható el. Hasonló hatásokat lehetne ugyan kizárólag virágok használatakor is elérni, ez esetben azonban sokkal, hosszabb erjedési időtartamra, tehát nagyobb berendezésre lenne szükség és jóval több virágot kellene földolgozni, minek folytán az ital aromája túlerős lenne. Lenpogácsalisztet egymagában azért nem okszerű alkalmazni, mert egyrészt hiányzana a virágok aromája, másrészt túlsók nyálkaanyag jutna az italba, ami a szűrést, valamint az erjedési időtartamot lényegegesen meghosszabbítaná. A harmadsorban említett adalékanyagok kizárólagos alkalmazása azért nem lenne célszerű, mert az erjedés túlsoká tartana s az italban alig lenne aromás és nyálkás anyag. A három különböző adalékból származó erjedésgerjesztők összeműködése azért lehetséges, mert kb. egyforma gyöngeségűek. Ha az egyik adalék egy lényegesen erősebb erjedésgerjesztőt (pl. sörélesztőt) tartalmazna, akkor a másik két adalék erjedésgerjesztői az erősebb élesztőfaj mellett nem tudnának kifejlődni. Az említett anyagok együttes alkalmazása révén módunkban van az erjedés időtartamát kívánt mérvben megrövidíteni s a kész italban tartalmazandó nyálkaanyagoknak, izesítőanyagoknak, szénsavnak és alkoholnak mennyiségét előre megszabni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás alkoholban szegény szénsavdús italok készítésére, jellemezve azáltal, hogy az erjesztendő, cukortartalmú folyadékhoz egyrészt gyönge erjedésgerjesztőket, pl. Apikulatus-tipusú élesztőket és aromatikus anyagokat tartalmazó, nektáriákkal biró (pl. hár3, bodza) virágokat, másrészt gyönge erjedésgerjesztőket (pl. Apikulatus- vagy Anomalus-tipusú élesztőket vagy Mukorfajtákat) és sok tápanyagot tartalmazó magvakat vagy gyümölcsöket, pl. őrölt máklisztet keverünk úgy, hogy egyrészt az aroma erősségét megszabhatjuk, másrészt az erjedést gyorsíthatjuk. 2. Az 1. alatti eljárás foganatosítási mód ja, jellemezve azáltal, hogy az erjesztendő folyadékhoz egyrészt gyönge erjedésgerjesztőket és aromatikus anyagokat tartalmazó nektáriákkal biró virágokat, másrészt gyönge erjedésgerjesztőket, de sok tápanyagot és sok nyálkaanyagot tartalmazó lenpogácsalisztet keverünk. 3. Az 1. és 2. alatti eljárás foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy az erjesztendő folyadékba egyrészt gyönge erjedésgerjesztőket és aromás anyagogokat tartalmazó nektáriákkal biró virágokat, másrészt gyönge erjedésgerje?ztőket, de sok tápanyagot és nyálkaanja-