64642. lajstromszámú szabadalom • Eljárás maróalkáliás hidrogénsuperoxid oldatok tartóssá tételére és mindenféle anyagnak különösen pamutnak fehérítésére

— 142 — Eddig nem sikerült még az antikatalitos hatásnak az állapot különbözősége által föltételezett változást biztossággal földeríteni. Az a körülmény, hogy azonban épen kolloidos vagy zselatinszeríí mágnézia, illetve mágnézium-kombiriációk különösen kitűnő hatályossággal bírnak, megengedi talán azt a föltevést, hogy itt adszorpció-] elenségekről van szó. Az oldatot már kész kolloidokkal elegyíthetjük; azonban* magában az oxigéntartalmú oldatban is előállíthatunk kolloidos csapadékot. A hozzákeverendő kolloidmennyiségnek némileg a víz minőségéhez kell igazodnia, de ez a mennyiség rendesen oly csekély, hogy az oldat viszkozitását nem változtatja meg lényegesen. Kolloidos antikatalizátorok előállítása végett alkalmas komponenseket, pl. ví2-üveget és mágnéziumkloridot viszünk be a szuperoxidoldatba. Ekkor kitűnő hatású kolloidos mágnéziumszilikát képződik. Némely vidéken oly vizek találhatók, melyek a nátriumszuperoxidoldatok vagy helyesebben mondva, a maróalkálit tartal- ! mazó hidrogénszuperoxidoldatok tartóssá tételéhez szükséges oldható mágnéziumsót, ill. ugyanazon célra alkalmas kovasav, imágnéziumkombináciöt tartalmaznak. Ily esetekben az illető vízben csak a szükséges nátriumszuperoxidot kell oldani, hogy tartós alkáliás oldatot, ill. azonnal használható fehérítő fürdőt kapjunk. Ha a természetes vizek a találmány szerinti anti katalizátorokat tartalmazzák, azonban elégtelen mennyiségben, vagy pl. a víz az egyik komponenst tartalmazza, míg a másik hiányzik, ami egyszerű kísérletekkel könnyen megállapítható, akkor a hiányzó mennyiséget, ill. a hiányzó komponenst hozzáadjuk. A találmány lehetővé teszi azt is, hogy maróalkális hidrogénszuperoxidoldatoknak mencsak a hidegben, hanem a melegben is igen tetemes tartósságot kölcsönöz- j zünk. ( A találmánynak a technikát nagy mér- j tékben gazdagító alkalmazási módja abban áll, hogy az oxigénfehérítést a találmány szerint tartóssá tett maróalkáliás szuperoxidoldatok segítségével foganatosítjuk. A nátriumszuperoxid legegyszerűbb módon előállítható, azonban erősen alkáliás oldatainak a fehérítési technikába való bevezetését eddig azon körülmény gátolta, hogy erősen alkáliás hatású hidrogénszuperoxidoldatok nagyon gyorsan vesztik el oxigénjüket. A szakkörök továbbá eddig egész általánosságban azon nézeten voltak;, hogy cellulózatartalmú textilrostok erősen alkáliás, oxigént leadó szerekkel nem kezelhetők, anélkül, hogy a rostok értékes tulajdonságaikból ne veszítenének. így pl. Schwalbein a „Die Chemie der Celluloze" (1911.) című mű 143. oldalának alulról első sorától kezdve a következőket mondja: „Ismét az erősen alkáliás oldatok a legkárosabbak. Itt elsősorban a nátrium' szuperoxid jön figyelembe. Ha ezt vízben oldjuk, akkor hidrogénszuperoxidon kívül alkálit kapunk, melynek káros hatását fölös mennyiség esetén savnak vagy mágnéziumszulfátnak hozzáadása útján kell megszüntetni, h,acsak nem akarunk inkább neutrálisán dolgozni a fehérítési műveleteknél, melyeknek célja csak a tisztátalanságoknak, nem pedig a cellulóza rostnak oxidálása kell hogy legyen". Tekintettel az előbb kifejtett mozzanatokra, javasolták a pamutnak és más növényi rostoknak oxigént leadó szerek gyöngén alkáliássá tett oldataival való tisztítását és egyidejű fehérítését, mely oldatokat akként állították elő, hogy a használatra kerülő fehérítő szerekben lévő erős alkálit először erős savval neutralizálták, és a csaknem neutrális oldatot azután gyöngén alkáliásan reagáló sóval ismét gyöngén alkáliássá tették (1. Deutsche Faerberzeitung, 1912. junius 30. 512. és 513. oldal). Ez az eljárás azonban túlságosan körülményes és drága, sem-