64582. lajstromszámú szabadalom • Pénzszekrény a pénznek részletekben való kiadására

tők. Az eltávolítást tehát csakis a (26) tolókafiók segítségével lehetne eszközölni, de ez csakis azon időpontban, illetve több kazetta esetén csak azon időközökben eszközölhető, melyekben a kívülről szintén hozzá nem férhető, illetve a (34) karra való behatását, illetőleg nem befolyásolható (36) óramű a (32) záróhoroggal nem kapcsoló- ! dik. A pénzszekrénybe helyezett pénzöszszeg tehát csak bizonyos időközökben, pl. naponként egyszer férhető hozzá és ekkor is csak egyetlen részösszeg vehető ki belőle. Mint a fönti leírásból is kitűnik, az új pénzszskrény főleg arra való, hogy pl. munkások, hivatalnokok, kik fizetésüket hónaponként vagy hetenként kapják, pénzüket az egyes napokra eső részletekre fölosztva tegjék a hónap vagy hét elején a (16) kazettákba; miután innen a pénzt csak naponként vehetik ki és mindig csak egy részletet, biztosítva vannak, hogy a fizetésük az egész hónapra vagy hétre egyenletesen oszlik meg. A pénzszekrény azonban olyan berendezéssel is el van látva, hogy az egyes napokon esetleg megtakarított pénzt a hónap végéig biztosan lehessen félrerakni. Ezen célra a (10) födőlapon a (45) pénzbedobó nyílás van alkalmazva, melytől a bedobott pénz a (46) terelőlemezeken végig a (47) fiókba jut, mely olyan záróberendezéssel van ellátva, mely csak akkor nyitható, ha a (13) hasábban kazetta nincs jelen, ha tehát a (13) hasáb elforgatható. Ezen célból a (47) fiók alatt a i (48) falon a (49) függőleges csap körül forgatható és az (50) rúgó hatása alatt álló (51) záróhorog van elrendezve, mely a (47) fiók -feneke alsó oldalára erősített (52) ho- ; rog mögé nyúlik és a fiók kihúzását meg- ! akadályozza; a fenéken azonkívül a lefelé ; nyúló (53) rúgó is alkalmazva van. Ha a ! (13) hasábot elforgatjuk, a hasáb az (51) záróhorog hátsó (54) végéhez ütközik és a záróhorgot a 2. ábrán szakadozott vonalakkal föltüntetett helyzetbe mozgatja. Az (53) rúgó ekkor az (51) záróhorog mögé csappan és a horgot ezen helyzetében rögzíti; a (47) fiók most kihúzható. Ha a fiókot i teljesen kihúztuk, a vele együtt mozgó (53) rúgó az (51) záróhorog mellső vége elé jut és a záróhorog az (50) rúgó által mozgatva, ismét visszatér a 2. ábrán föltüntetett helyzetébe. A (47) fiók betolása alkalmával azután az (52) horog ferde (55) orrával az (51) horgot kissé félretolja és ez azután az (50) rúgó hatása alatt megint az (52) horog mögé mozog. A (47) fiók tehát pl. csak hónaponként egyszer nyitható és az abba betett megtakarított pénzt a hónap folyamán kivenni nem lehet. A pénzszekrény díszóra gyanánt is kiképezhető. A (36) óra járása ekkor az (56) üveglap és rendes mutatók segítségével láthatóvá van téve. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Pénzszekrény a behelyezett pénznek részletekben való kiadására, azáltal jellemezve, hogy a pénz részletekben való befogadására a kazetták egy sorozata szolgál, mely óramű által bizonyos időközökben nyitott és a kazettáknak csak egyenként való kivételét megengedő záróberendezéssel van ellátva. 2. Az 1. igényben védett pénzszekrény foganatosítási • alakja, azáltal jellemezve, hogy a pénzrészletek befogadására szolgáló kazetták az óramű által bizonyos időközökben nyitott záróberendezés által elreteszelt tolóka mélyedésében nyugvó függőleges oszlop alakjában vannak elrendezve, mely oszlop legalsó kazettáját a tolóka kihúzása alkalmával maga előtt tolja és a szekrényből kiveti. 3. Az 1. igényben védett pénzszekrény foganatosítás! alakja, azáltal jellemezve, hogy a kazettaoszlop befogadására csak egy irányban forgatható és két egymás mellett elrendezett, üreggel ellátott hasáb van alkalmazva, mely alatt a hasáb forgatása alkalmával a hasáb valamelyik üregébe behelyezett legalsó kazetta pályájába eső határoló pecek van elrendezve, minek folytán a hasáb a kazetta behelyezése után csak korlátozott