64543. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kondenzációstermékeknek phenolból és formaldehydből vagy ezek homológjaiból való előállítására

— 2 — nem lágyuló kemény végterméket kapjunk. Az alkalmazott vasklorid stb. menynyisége a szükséghez képest különböző és a kezdeti termékben tartalmazott phenolhoz stb. képest 50—100%, esetleg több között ingadozik. Az eljárás egy kiviteli alakja abban áll, hogy a vasklorid hozzáadása előtt vagy után a masszához még ként vagy töltőanyagot vezetünk hozzá és a képlékeny állapot közben kaucsukot stb. is adhatunk a masszához. Igen jól használható kezdeti kondenzációterméket állíthatunk elő, ha "pl. phenolt és formaldehydet alkali hozzáadása mellett addig hevítünk, míg az előzőleg tiszta folyadék kezdődő zavarodása a vízben oldhatatlan kondenzációtermék képződését jelzi. Ezután a reakciót hirtelen lehűtés, pl. hideg víz hozzáadása által megszakítjuk. A kondenzálószert mosás által eltávolítjuk, mire a kezelt maszszát a fönt leírt módon földolgozhatjuk, vagy körülbelül 100 C°-ra való hevítés által oly hólyag- és vízmentes végtermékké alakítjuk át, mely többé nem olvasztható és oldhatatlan. Ha az említett kezdődő zavarodá's nem kövekezik be, akkor elegendő a reakciófolyadékból vett próbát vízzel fölrázni, hogy megállapíthassuk, miszerint a massza már oldhatatlan-e. A kezdeti kondenzációterméket pl. a következő módon állíthatjuk elő: 150 g. műszaki phenol és 150 g. 40','f-os formaldehydet (vagy ezen anyagok bomol ogjait vagy analógjait) együttesen, alkali hozzáadása mellett íö!hevítjük. A folyadékban a kezdődő nehéz szálak által válik láthatóvá, melyek a fenékre sülyednek. A massza végül hólvagokat kezd képezni, mire a saját reakciómelege elegendő a kondenzálás további eszközlésére. A phenol és a hozzáadott alkalimennyiség minősége szerint fokozatosan zavarodás léphet föl, vagy pedig a maszsza tiszta marad. Az első esetben, mielőtt tehát a massza teljesen két rétegre válik szét, hideg vizet adunk hozzá és a kondenzálószert teljesen kimossuk. A második esetben hideg vízzel való fölrázás által győződünk meg a képződött termék oldhataíianságáról, mire szintén alapos kimosást végzünk. A most leírt, vagy valamely más módon előállított kezdeti kondenzációtermékből azután pl. 200 g.-ot, pl. 100 g. megolvasztott vaskloriddal keverünk össze alaposan. Gyenge önmelegedés mellett dús vízkiválasztás megy végbe és a massza gyúlékony állapotból szilárd képlékeny állapotba megy át. A vizet ezután hengerlés, gyúrás stb. által teljesen eltávolíthatjuk. A masszát formázzuk és csak igen rövid időn, néhány percen át hevítjük, miimellett további vízkiválasztás nem következik be. A termék olvaszthatatlan, hólyag- és vízmentes lesz és mechanikusan tetszés szerint megmunkálható. A fönt leírt módon előállított kezdeti kondenzációtermék, vagy a további eljárás által kapott képlékeny anyag önmagában, vagy alkoholban stb. oldva, papírnak, fának, vagy szövetnek impregnálására használható. Ha a most említett anyagokból álló szalagok a szárítás után összesajtoltatnak és hevíttetnek, akkor egy kemény, eltörhetetlen és mechanikusan megmunkálható anyagot kapunk, mely kiváló elektromos tulajdonságokkal bír. Az eljárással előállított termék azonban más anyagok, pl. gyapjúból, gyapotból, cellulózából, aszbesztből stb. álló szálasanyagok vagy parafa és parafahulladékok ragasztószere gyanánt is használható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás szilárd, olvaszthatatlan és oldhatatlan kondenzációterméknek phenolból vágj' homologjaiból vagy analógjaiból és formáldehydből vagy homologjaiból vagy analógjaiból való előállítására, jellemezve azáltal, hogy egy tetszés szerint előállított, folyékony vagy még olvasztható kezdeti kondenzációterméket, mérsékelt hőmérséklet mellett, három vegyértékű fémek vegyületei által (pl. a kezdeti kondenzációtermék phenoltartalmához képest