64538. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kálit és foszforsavat föltárt állapotban tartalmazó műtrágya előállítására természetes kálitartalmú szilikát kőzetekből és foszfortartalmú ásványokból
— 2 — mész mennyisége is lényegesen befolyá solja. Vizsgalataink szerint általánosságban 1 rész szilikátkőzetre legkevesebb s /s-rész, előnyosebben azonban 1—ll /*-résznyi, nem foszforsavhoz kötött mész alkalmazása ajánlatos. Kevesebb mész alkalmazásánál a citromsavban oldható foszforsav termelési hányada minimális. Az alkalmazandó mész mennyisége, természetesen a földolgozandó kőzet és kisérő alkotórészeinek minősége szerint változik, mely utóbbiak, bizonyos körülmények között ugyancsak meszet kötnek meg. Az anyag mésztartalmának fölső, természetes határt szab az a körülmény, hogy fölös mész a végtermék elkerülendő hígítását vonná maga után, a mi annak foszforsav*, és kálitartalmát fölösleges módon csökkentené. De technikai szempontból sem szabad túlságosan sok meszet hozzáadni, mert vizsgálataink szerint a káli illékonysága nemcsak az emelkedő hőmérséklettel, hanem az anyag emelkedő mésztartalmával is növekszik. Az eljárás sima keresztülvitele szempontjából igen fontos tapasztalat az, hogy míg a jelzett mészmennyiség az eljárás, különösen pedig a zsugorító eljárás foganatosítására szükséges és előnyös, a mész fölöslege elkerülendő. Ezenkívül nagy gazdasági jelentősége is van ennek a tapasztalatnak, mert megmutatja, hogyan lehet a nagyon elterjedt, nagy mésztartalmú és részben teljesen értéktelen foszforiteket előnyösen hasznosítani. Szuperfoszfát gyártására tudvalevően a kevés foszforsavat tartalmazó foszforitek nem használhatók. Ép oly kevéssé használhatónak bizonyult az az eljárás, amely mésztartalmú foszforiteknek nátriumbiszulfát segítsével citromsavban oldható foszfátra való földolgozását ajánlotta. A találmány szerinti eljárás szerint azonban épen a kevés foszforsavat tartalmazó foszfátokat lehet előnyösen földolgozni, mert a meszet a kőzetek föltárására hasznosítjuk. Meglepő módon még oly meszek is értékesíthetők, amelyek pl. 80% CaCos mellett csak 2O°/0 Ca,(Po4 )2 tartalmaznak, minthogy izzítás közben az alkáliát tartalmazó szilikátkőzetek az egész szénsavat és minden illó anyagot kiűznek és ezzel azt a kívánt hatást érjük el, hogy a foszforsavtartalom jelentékenyen emelkedik. Ennek következtében percei;tuálisan kis értékű nyersanyagokból kereskedelmi forgalomra alkalmas, kb. 9°/0 citromsavban P2 06 -at tartalmazó kevert trágya állítható elő. Azt találtuk továbbá, hogy a mésztartalom még a fönt megadott határértékek alá is sülyedhet, ha a mész egy részét kis mennyiségű alkáliával, legelőnyösebben szódával pótoljuk, vagy ha az eljárást két részben foganatosítjuk, pl. oly módon, hogy a kálitartalmú kőzetet először mésszel izzítjuk és az izzított terméket a foszforsavtartalmú ásványsók szükséges mennyiségével csak azután hevítjük zsugorodásig, vagy megolvadásig A hozzákevert alkália egyrészt a reakczió lefolyását könnyíti meg, másrészt pedig úgy látszik, hogy a mész ekvivalens mennyiségét helyettesíteni képes. A hozzákeverendő alkália mennyisége azonban ennek árára való tekintettel korlátozva van és általában az 5—10%-ot meg nem fogja haladni. A két részben lefolyó eljárás kivitelénél például úgy járhatunk el, hogy a finom porrá őrölt alkáliatairtalmú kőzetet legelsősorban mintegy BO°/0 CaO hozzáadásával izzítjuk. Ezen izzítási folyamat a kőzetet kalcium-kálium kettős szilikát képződéséig tárja fel. A kapott és finom porrá őrölt terméket őrölt foszforittal keverjük, mely utóbbinak azután nem kell már annyi fölös meszet tartalmaznia, mert hiszen a meszes kőzetet már feltártuk. A keveréket már most zsugorodásig vagy megolvadásig hevítjük. Magától értetődik, hogy az eljárás ezen foganatosítási módja kis mennyiségű alkália hozzáadásával is végezhető. Mint már több izben említettük, az eljárás különféle foganatosítási alakjai úgy az ömlesztési hőfokon, mint az anyag zsugorításával is végezhető. Nagyon fontos az a tapasztalat, hogy az eljárás a zsugorodás hőfokánál is végezhető,
