64521. lajstromszámú szabadalom • Menetirányjelző készülék automobilokhoz és más effélékhez

3. és 4. ábrák a jelzőkészüléket működ­tető szerkezetet mutatják. Az 5. és 6. ábrákban a működtető szerke­zetnek egy másik foganatosítási alakja látható. A 7. és 8-. ábrák egy harmadik foganato­sítási alakot mutatnak. A 9. és . 10. ábrákban az utóbbinak rész­letei láthatók. Amint az 1. és 2. ábrákban látható, a jelzőkészülék fölső részében pl. a féknek a menet- lassítása céljából való használa­tát jelzi („állj"), alatta pedig mutató van, mely a fordulást és annak irányát jelzi (B bálra, J jobbra). A jelzőkészüléknek természetesen nem kell pontosan a föl­tüntetett alakkal bírnia és az „álj" jelző nélkül is használható. A föltüntetett alak­nál a két jelzőkészülék (7) alapkeretben van alkalmazva, mely fölül a lassú menet jelzésére a félhengeralakban kiálló (8) résszel, alul pedig az irányjelző részére a nagyjában félköralakú (9) résszel bír. Az „állj" jelzőt a (10) lemez alkotja, mely az átlátszó vagy áttetsző (11) lemezen fek­szik, mely (10, 11) lemezek mindketten meg vannak hajlítva és célszerűen a (12) karokkal vannak az alapkerethez erősítve. Az alkalmas hajlított alakkal biró (13) ellenzők rendesen a középen össze van­nak csukva és elfödik az „állj" szót. Ez ellenzők (14)-nél forgathatók és az egy­mással kapcsolódó (15) fogaskerekeket hordják, melyek a (16) kar segélyével a (17) huzallal mozgathatók, mely utóbbi pl. a féklábítóval vagy a fékemeltyűvel akként van összekötve, hogy utóbbinak első elmozgatásakor az „állj" szó fölvil­lan. A (19) állítócsavarral ellátott (18) rúgó rendesen zárva tartja az ellenzőket. Éjjel a (20) izzólámpák világítják meg a szót és a (21) kontaktusrugók az áramot az egyik ellenző segélyével zárják, midőn az utóbbi nyilik úgy, hogy a (20) lámpák csak az ellenzőknek nyitott helyzetében égnek. A lámpaáramkörben természete­sen még külön kikapcsolót is alkalma­zunk, hogy azzal a lámpákat teljesen ki­kapcsolhassuk arra az időre, midőn azokra egyáltalában nincs szükség. Az előrehajlított (22) perem arra szolgál, hogy az „állj" jelzést a fölfreccsenő pi­szoktól és sártól megvédje. Az irányjelző készülék (23) mutatója a (26) tengelyen a (24) fölület előtt van. elrendezve, mely fölület célszerűen fe~j hér, vagy opálüvegből áll úgy, hogy a mutató attól jól elüt és mely éjjel a (34) lámpákkal világítható meg. A kiálló (25) perem itt is a szenyezés elleni védelemre szolgál. A föltüntetett példánál a (23) mu­tatót nem közvetlenül a kormánykészü­lékről működtetjük, hanem a (27, 28) el­liptikus fogaskerekekkel, hogy a mozgás­mértékét a középállásból mindkét oldal felé megnöveljük. A (28) kerék a (29) orsón van elhelyezve, mely a (30) ho­ronytárcsát hordja, melyen célszerűen a tárcsán megerősített huzal fut, melyet a (31) csövek vagy más effélék a működ­tetőkészülékhez vezetnek. A (32) tartó­keret a (26) és (29) orsókat, a huzalcsö­vek végeit és a (33) kontaktuszáró készü­léket hordja, mely az egyik vagy másik lámpa áramkörét zárja, ha a (23) mu­tató az egyik vagy másik irányba kitér. A (24) korongon a „B" és „J" betűk vaa­nak alkalmazva és a (23) mutató elmoz­gatása alkalmával esetről-esetre zárt áramkör az illető lámpa révért megvilá­gítja a (jobbra vagy balra történő) irány­változásnak megfelelő betűt. Az ismertetett jelzőkészülék csak pél­daképein és a találmány tárgyát tevő mű­ködtetőkészülék más jelzőkészülékek;­kel is összeköthető. Az ismertetett jelző­készülék azonban mutatja, hogy a tárcsa körül vezetett huzal miképen használ­ható föl valamely irány jelző működteté­sére, ehhez képest a következő magyará­zat csak annak ismertetésere szolgál, hogy miként hozzuk a huzalt mozgásba. A 3. és 4. ábrákban látható módon a kormánykerék (35) karjai a (36) tartó­hüvely fölött vannak, melyen a kormány­rúd átjár. Ezen (36) hüvely függélyes helyzetben van föltüntetve, de a szokásos módon rézsútosan is állhat. A (35) karo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom