64477. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a tüzelőanyagnak előmelegítésére, olajtüzeléssel bíró gőzkazánok számára

- 2 — 4. ábra részletrajz, melyben egy, a második foganatosítási alaknál alkalmazott szabályozó tolattyú és tolattyútükör síkba fejtetten van föltüntetve. Az 5. ábra függélyes metszet, melyben a berendezésnek harmadik, kézzel szabályozott foganatosítási alakja van föltüntetve. A 6. ábra ezen foganatosítási alaknak vízszintes metszete. Az; (a) gőzkamra (1. ábra) a (b) be-és a (c) elvezető csőtoldatokkal és a két (d, e) csőnyalábbal van fölszerelve, melyek közül az első az olajat bevezető (f) csővel, a második az olajat elvezető (g) csövei van összekötve és melyek, másik végükön, a (h) gyűjtőkamrán át, egymással közlekednek. Az olajat elvezető (g) cső az expandáló anyaggal telt (j) kamrát körülvevő (i) kamrán át távozik. A minden oldal felől zárt (j) kamrának egyik falát a hajlékony (k) membrán képezi, mely az (m) szelepnek rúdjával van mereven összekötve, mely szelepen át távozik a lecsapódott gőz az (a) kamrából. A szeleprúdnak hossza szabályozható, mely célból az a két (n, o) részből áll, melyeket a kézzel beállítható (p) ék köti össze egymással úgy, hogy a szeleprúdnak hosszát és evvel az (m) szelep löketének nagyságát szabályozni lehet. Ha az előmelegítőt elhagyó olajnak hőmérséklete a megkívánt hőmérsékletnél nagyobb, a (j) kamrában lévő anyag expandál és így az (m) szelepnek részleges vagy teljes záródását idézi elő, tehát az elvezetett csapadékvíznek mennyiségét is kisebbíti úgy, hogy az előmelegítőben a csapadékvíznek szintje emelkedik és a (d, e) csöveknek a gőznek kitett fölülete, tehát az előmelegítőt elhagyó olajnak hőmérséklete is kisebbedik. Épp így, ha az j előmelegítőt elhagyó olajnak hőmérséklete a megkívánt hőmérsékletnél nagyobb, az (m) szelep kinyílik és ennek következtében a (d, e) csöveknek a gőznek kitett fűtő fölülete is növekedik, tehát az olaj is nagyobb hőmérséklettel hagyja el az előmelegítőt. A berendezés második foganatosítási alakjánál az (a) kamrának (c) csapadékvízelvezetö csőoldata a hengeres (q) tolattyúszekrénnvel van összekötve (3. ábra), melynek tolattyútükrén az elvezető nyílást képező, ferde (r) hasíték van kiképezve (4. ábra). A tolattyút magát a hengerszelet alakú (s) lemez képezi, melyen az (r) hasítékkal kis szöget bezáró (t) hasíték van kiképezve. Ha az (s) tolattyút az (u) tengely segélyével elforgatjuk (3. ábra), az (r, t) hasítékoknak metszési pontja magasabbra vagy mélyebbre kerül és ennek megfelelően a csapadékvíznek szintje is emelkedik, illetve sűlyed az (a) kamrában és megváltozik a csöveknek a gőz fűtő hatásának kitett fölülete is. Ügy az előmelegítő, mint a szabályozó'szerkezet, mely az előmelegített tüzelő anyagnak hőmérsékletét a fogyasztott tüzelő anyagnak mennyiségétől függetlenül állandóvá teszi, szerkezeti tekintetben sokféleképen módosítható anélkül, hogy ez a találmánynak lényegét érintené. Így, a berendezésnek harmadik foganatosítási alakjánál, az előmelegítő álló helyzetben van kiképezve, a szabályozás pedig kézzel, akként történik, hogy a csapadékvíznek szintje több, meghatározott szintnek egyikén tartatik. Ezen foganatosítási alaknál az előmelegítőnek (a) gőzkamrájában (5. ábra) három (cl, c2, c3) gőzelvezető csőtoldat van kiképezve. A csőtolJatoknak (ul, u2, zárócsapjai a közös (v) vezetékbe torkoljanak, mely a csapadékvizet gyűjtő tartályhoz vezet. A legalsó (ul) csapnak nyitásánál a csapadékvíznek szintje valahol a (c') csőtoldat és az (a) gőzkamrának feneke között van, aszerint, mint amilyen j hosszú a csőtoldattól kiinduló (w) cső. Ha az (ul) csapot zárjuk és az (u2) csapot nyitjuk, a csapadékvíz szintjének magassága emelkedik, míg azt a szintet nem éri el, melynél az elvezetés a (c2) csőtoldaton át történik. Ez a (c2) csőtoldat, hai ez kívánatos, a (\v) csőhöz hasonló csővel köthető össze.